A szakszervezet ezeket Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárnak tette fel egy levélben. De írtak egy másik levelet is, ezt Áder János köztársasági elnöknek, akitől azt kérik, fontolja meg az teljes oktatás digitális munkavégzésre történő visszaállítását.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) az elmúlt időszakban több javaslatot is megfogalmazott az érettségi lebonyolításával kapcsolatban, azonban még mindig vannak részletek, amelyeket homályosnak tartanak.
Szeretnék, ha Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár megindokolná, miért tartják biztonságosabbnak azt, hogy 10 diák 4-5 napon át, napi 3-4 órában egy-egy teremben felügyelőtanárokkal összezárva írásbeli dolgozatot ír, szemben azzal, hogy egy teremben egy-egy diák, egy háromtagú bizottság előtt átlagosan másfél-két óra alatt leszóbelizik, akár valamennyi vizsgatárgyból.
Felhívták a figyelmet arra is, hogy több tárgyból - például vizuális kultúra, ének-zene, tesi - elsősorban az elkészített portfólió bemutatása, zenemű előadása, vagy egyéb tevékenység a lényeg, az írásbeli nem helyettesítheti megfelelően a szóbeli vizsgát. Így kíváncsiak arra, milyen megoldással kívánják biztosítani azon diákok esélyegyenlőségét, akik ezekre a vizsgákra a hagyományos módon készültek? Feltették a kérdést: nem lenne-e indokoltabb a fentiek alapján csak szóbeli vizsgákat tartani az érettségin?
De nemcsak a korábbiakban felsorolt tárgyakból vizsgázók esélyegyenlősége miatt aggódnak, hanem az összes idei végzőséért. Továbbá szeretnének választ kapni arra, milyen konkrét megoldással készülnek azok számára, akik saját vagy családtagjaik krónikus megbetegedése miatt nem tudnak megjelenni az érettségin? Hogyan fogják elérni, hogy ezek a diákok ne szenvedjenek hátrányt, és ne veszítsenek évet?
Végül azt is megkérdezték Maruzsa Zoltántól, milyen okok szólnak amellett, hogy a kiugró halálozási adatok, kórházi leterheltség mellett nem az érettségi elhalasztása (pl. nyárra, amikor várhatóan alacsonyak lesznek a fertőzöttségi adatok) mellett döntöttek? A PDSZ úgy véli, az esetleges halasztással a digitális oktatásból lemorzsolódók is időt és lehetőséget nyerhetek volna az alaposabb felkészülésre, a fertőzöttségi adatok javulásával akár osztálytermi felkészítés kereteiben is.
Az érettségik mellett ugyanakkor a szakszervezetet az újranyitás kérdésköre is foglalkoztatja. Továbbra sem értik, hogy a járvány jelenlegi szakaszában miért tartják jó ötletnek a személyes oktatást. Úgy vélik, amíg a nevelési-oktatási intézményekben továbbra sem tartható a távolság, továbbra sem kötelező a maszkhasználat, addig nem csak a még immunitást nem szerzett tanárok vannak veszélyben, hanem azon dolgozó családok is, akik otthonába így minden igyekezetük ellenére is eljuthat a vírus - főleg egy olyan hullámban, ahol a gyermekek körében is kiemelten veszélyt jelent az új mutáció.
Ezért Áder Jánosnak címzett levelükben azt kérték a köztársasági elnöktől, hogy "vesse latba befolyását, hogy a járvány jelenlegi szakaszában a teljes oktatás visszatérhessen a digitális munkavégzéshez".
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
