Minden, amit a középszintű magyarérettségiről tudni kell: feladatok és pontozási szabályok

Már csak egy hónap és kezdődik az idei érettségi szezon, ezért ideje tisztázni, pontosan mire számíthattok majd a vizsgákon. Most a középszintű magyarérettségi legfontosabb szabályait gyűjtöttük össze.

  • Tóth Alexandra

A középszintű magyarérettségi megoldására 240 perc áll majd rendelkezésetekre. Ezalatt két feladatlapot kell majd megoldanotok. Az írásbelin összesen 100 pontot, a szóbelin pedig maximum 50 pontot lehet elérni.  

Milyen lesz az írásbeli?

Az I. feladatlap egy 60 percre tervezett szövegértési és egy 30 percre tervezett szövegalkotási feladatot tartalmaz. A vizsgadolgozatokat a 90 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti.

Ezután kerül sor a II. feladatlap kiosztására és megoldására. Ebben a részben két szövegalkotási feladat közül választhattok majd – vagy egy mű/műrészlet problémaközpontú, értelmező bemutatása, vagy két mű/műrészlet adott szempontú összehasonlító elemzése lesz a feladatotok. Akármelyiket is választjátok, az elvárt szöveg terjedelmének 400-800 szónak kell lennie.

Milyenek a pontozási szabályok?

Az írásbelin szerezhető 100 pont a következő részpontszámokból adódik össze. Az I. feladatlapra 50 pontot kaphattok – 40-et a szövegértésre, 10-et a szövegalkotásra.

A II. feladatlappal maximum 40 pontot szerezhettek, amiből maximum 25 pont jár a tartalmi minőségre, 15 pont pedig a nyelvi minőségre. Ezeken kívül a teljes dolgozat helyesírását és írásképét is értékelik – az előbbire 8 pontot, az utóbbira 2 pontot kaphattok.

Hogyan néz majd ki a szóbeli?

A szóbeli vizsga egy magyar nyelvi és egy irodalmi tételhez megfogalmazott feladat megoldásából és a megoldás kifejtéséből áll. A magyar nyelv és irodalom tételsor 20 magyar nyelvi és 20 irodalmi tételből áll.

Hogyan pontozzák a szóbelit?

Középszinten a szóbeli vizsgateljesítményetekre maximum 50 pontot kaphattok. Ezen belül az irodalom felelet tartalmi minőségéért 25 pont, a magyar nyelv felelet tartalmi minőségéért 10 pont, a két felelet nyelvi minőségéért együtt 15 pont adható.

Milyen legális puskákat használhattok az írásbelin és a szóbelin?

Az írásbeli vizsgafeladatok megoldásakor helyesírási szótár használható, ebből vizsgatermenként négy példány lesz. A szótárakról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik.

A szóbeli vizsgán irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozó a tételnek megfelelő részlete (pl. internetes oldal nyomtatott változata, egynyelvű szótár, művelődéstörténeti térkép, képzőművészeti album) használható. A tételsornak megfelelő segédeszközöket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.

A 2021-es érettségivel kapcsolatos legfrissebb cikkeinket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.