Pontszámító kisokos: ilyen többletpontokat kaphattok a 2021-es felvételin

Kik és miért kaphatnak többletpontokat a 2021-es felvételin? Hogyan számolják őket és meddig kell beküldeni, hogy jogosultak legyetek a többletpontokra? Minden kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

A többletpontok összege legfeljebb 100 pont lehet abban az esetben is, ha a különböző jogcímek alapján elért többletpontjaitok összege ezt meghaladná. A többletpontokat két csoportra lehet osztani:

  • jogszabály alapján – az előírt feltételek teljesítése esetén – kötelezően adandó többletpontok (emelt szintű érettségi vizsgaeredményért, nyelvtudásért, esélyegyenlőségért),
  • képzési területenként adható többletpontok (tanulmányi és művészeti versenyeredmények alapján, szakképesítés vagy sporteredmény) alapján.

Hogyan számolják a pontokat?

A felsőoktatási felvételi eljárásban nem lehet ugyanazt az eredményt többször értékelni: például ha ugyanazon jogcímen, de több eredmény alapján (pl. nyelvtudás: ugyanazon nyelvből közép- és felsőfokú nyelvvizsga) is jogosultak lennétek többletpontra, akkor a legkedvezőbb esetet veszik figyelembe.

Már most érdemes elkezdeni a dokumentumok összegyűjtését

Többletpontot kizárólag az kaphat, aki az erre vonatkozó jogosultságát a benyújtandó dokumentumokról szóló szabályoknak megfelelően, külön felszólítás nélkül a jelentkezés benyújtásával egyidejűleg – vagy amennyiben az igazoló dokumentum azt követően áll rendelkezésére, legkésőbb 2021. július 8-ig feltölti az e-felvételibe.

A 2021-es felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna