Pontosan egy hét múlva kihirdetik a keresztféléves felvételi ponthatárait, és kiderül, hogy melyik felsőoktatási intézményben kezdhetitek meg a tanulmányaitokat februártól. Néha azonban előfordulhat, hogy keresztülhúzzák a számításaitokat és nem indítanak el egy adott szakot. Mutatjuk, hogy ennek mi lehet az oka.
Ahogy azt már számtalanszor megírtuk, várhatóan január 25-én hirdetik ki a keresztféléves ponthatárokat, a háttérben pedig már zajlik a beküldött dokumentumok, módosító kérelmek feldolgozása. A ponthatárhúzást követően hivatalos értesítést - úgynevezett besorolási döntést - is kaptok majd arról, hogy melyik képzésre vettek fel titeket. Erről itt írtunk részletesebben.
Fontos, hogy ponthatár alatti felvételi összpontszámmal sajnos nem vehetnek fel titeket. Abban az esetben viszont mindenképpen fel kell venni benneteket, ha elértétek a ponthatárt, kivéve, ha a jelentkezési sorrendben előrébb megjelölt helyre már felvételt nyertetek, vagy ha a felsőoktatási intézmény a meghirdetett szakot nem indítja el.
Mikor nem indul el egy szak?
Erre akkor kerülhet sor, ha a felvétel alapvető feltételeit teljesítő minimális létszámnál kevesebb a jelentkező.
Hol tudjátok megnézni, mennyi a minimum?
A Felvin, a meghirdetett szakok mellett mindenhol van egy olyan oszlop, ahol a "kapacitást" nézhetitek meg - például: 20 < 100. Ha a megjelölt számnál kevesebben jelentkeztek, vagy kevesebben érték el a ponthatárt, akkor az intézmény dönthet úgy, hogy nem indítja el a szakot.
A 2021-es keresztféléves felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
