Keresztféléves felvételi: mikor nem indul el egy meghirdetett szak?

Pontosan egy hét múlva kihirdetik a keresztféléves felvételi ponthatárait, és kiderül, hogy melyik felsőoktatási intézményben kezdhetitek meg a tanulmányaitokat februártól. Néha azonban előfordulhat, hogy keresztülhúzzák a számításaitokat és nem indítanak el egy adott szakot. Mutatjuk, hogy ennek mi lehet az oka.

  • Tóth Alexandra

Ahogy azt már számtalanszor megírtuk, várhatóan január 25-én hirdetik ki a keresztféléves ponthatárokat, a háttérben pedig már zajlik a beküldött dokumentumok, módosító kérelmek feldolgozása. A ponthatárhúzást követően hivatalos értesítést - úgynevezett besorolási döntést - is kaptok majd arról, hogy melyik képzésre vettek fel titeket. Erről itt írtunk részletesebben.

Fontos, hogy ponthatár alatti felvételi összpontszámmal sajnos nem vehetnek fel titeket. Abban az esetben viszont mindenképpen fel kell venni benneteket, ha elértétek a ponthatárt, kivéve, ha a jelentkezési sorrendben előrébb megjelölt helyre már felvételt nyertetek, vagy ha a felsőoktatási intézmény a meghirdetett szakot nem indítja el. 

Mikor nem indul el egy szak?

Erre akkor kerülhet sor, ha a felvétel alapvető feltételeit teljesítő minimális létszámnál kevesebb a jelentkező.

Hol tudjátok megnézni, mennyi a minimum?

A Felvin, a meghirdetett szakok mellett mindenhol van egy olyan oszlop, ahol a "kapacitást" nézhetitek meg - például: 20 < 100. Ha a megjelölt számnál kevesebben jelentkeztek, vagy kevesebben érték el a ponthatárt, akkor az intézmény dönthet úgy, hogy nem indítja el a szakot.

A 2021-es keresztféléves felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.