Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A hátrányos helyzetű jelentkezők 40 többletpontot kapnak a felsőoktatási felvételin, de pontosan kinek is jár?
A hátrányos helyzet miatt 40 többletpont jár minden alap- és osztatlan szakon, valamint felsőoktatási szakképzésen. Kivételt képeznek azok a képzések, ahol a gyakorlati vizsga eredménye alapján határozzák meg a jelentkezők pontszámát.
A települési önkormányzat jegyzője a kérelmező hátrányos helyzetének fennállását állapítja meg:
A települési önkormányzat jegyzője a halmozottan hátrányos helyzet fennállását állapítja meg:
– olvasható a felvételi tájékoztatóban.
Fontos, hogy a hátrányos helyzetű jelentkezők közül csak azok kaphatják meg a többletpontokat, akik a jelentkezés időpontjában 25. életévüket még nem töltötték be.
Az igazolási jogcímnek a tájékoztató megjelenése és 2020. július 9. közötti időintervallumban kell fennállnia. (Vagyis a hátrányos helyzetnek e két dátum közötti időszakban fenn kell állnia.)
Felvételi 2020: elég beírni a nyelvvizsga adatait az e-felvételi rendszerbe?
Szeretnétek, hogy többletpontként beszámítsák a nyelvvizsgátokat? Nem tudjátok, elegendő-e beírnotok a bizonyítvány adatait vagy az egész dokumentumot fel kell töltenetek az E-felvételi rendszerébe? Fontos kérdésre válaszolunk.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.