Így kellett megoldani a középszintű magyarérettségit - itt a hivatalos megoldás

Emelt szinten érettségiztetek magyarból? Mutatjuk a hivatalos megoldókulcsot

A szövegértési feladatsor szövege a könyvek, és azok ókori és középkori  keletkezésének történetén keresztül mutatja be az olvasás funkcióját és a kulturális értékek átörökítését. A feladatsor azon túlmenően, hogy figyelmes és szoros olvasást kíván meg a vizsgázóktól, tartalmaz olyan retorikai természetű kérdéseket is, amelyek megválaszolásához ismerni kell néhány tudományterületi alapvetést is, ilyenek például az "igealakokra" és a "Nem" kezdetű mondatokra vonatkozó kérdések - mondta az Eduline-nak Szabó Roland a budapesti Szent István Gimnázium magyar szakos vezetőtanára. "Itt elsősorban retorikai funkciók felismerését és azok rövid bemutatását kéri a feladat, s nem konkrétan az adott szöveg tartalmával foglalkozik. A feladatsor pozitívumai közé sorolhatjuk azt is, hogy részben saját gondolatok megfogalmazását is kéri, amikor a pergamon előnyeinek bemutatását kell papírra vinni."

A feladatsor a szavak funkcióinak, jelentésénék felismerésére is támaszkodik azoknál a típuskérdéseknél, amikor egy-egy kifejezés adott mondaton belüli "gyengítő" vagy "erősítő" szemantikai funkcióját értelmezteti vagy a magyar-latin kifejezés-használat kettősségére kérdez rá - mondja a magyartanár. "A feladatban találunk szokványosnak mondható klasszikus szövegértési metódusokat is, ilyenek az egyes, a szövegben leírt folyamatok kihagyásos kiegészítései vagy például a kódexleírások alapján a szövegelemeket a vizuális képi forrás részleteivel megfeleltető feladatrészek, a táblázatba szedett hiányos információk kiegészítései, egyes részelemek jelentésének dekódolásai, de a középiskolai felvételire emlékeztető "Adjon címet a szövegnek" feladattal is találkozunk" - teszi hozzá.

"Összességében a szövegértési feladatsor szövege jól értelmezhető volt azoknak, akik figyelmesen, többször is elolvasták a szöveget. A kérdések szokásos módon segítették az információkeresést a szövegrészletekben azok sorszámainak megadásával" - vélekedik a vezetőtanár. "Örvendetes s talán ez a leginkább újszerű része a feladatsornak, hogy a szövegértésen túl, bár csupán érintőlegesen, de retorikai és szemantikai természetű nyelvészeti területekhez kapcsolódó készségeket is működtet."

Szabó Roland szerint a rövid szövegalkotási feladatok meglepetéssel, újdonságokkal műfajaiknál fogva nem szolgálhattak. "A gyakorlati szövegalkotás egy hivatalos levél volt, ami klasszikus típusfeladat. Akik ezt választották, azoknak ügyelni kellett egyrészt a nagyon kötött formai szabályokra: tárgy, címzett, feladó, megszólítás, keltezés és elköszönés; másrészt a nyelvhelyességi és helyesírási szabályokra is, mint például a klasszikus magázódó hangnem, a "Tisztelt" megszólítási formula s az ehhez kapcsolódó, a megszólított beosztására és nemére vonatkozó "Igazgató Úr" megjelölés. Formailag a szövegtagolás is fontos ennél a feladattípusnál is." A konkrét feladat az idei vizsgán egy rövid fölvezető szöveget is tartalmaz, ezzel azonban túl sok teendő nincs, inkább irányadó volt.

Az érvelés formailag kevésbé, de retorikailag annál inkább kötött szövegtípus. "Ennél a feladatnál a felvezető szöveg fontos funkciót tölt be, hiszen itt nem csak értelmezni kell azt, hanem erre való reflexiót is kér a feladat, majd ezt követően "vagylagos" választási lehetőséggel kell 3-5 érvet bemutatni a fiatalok sportolási lehetőségeinek előnyeiről vagy hátrányairól. Ennél az ok-okozati szempontú retorikai előrehaladáson alapuló szövegnél arra is figyelni kell, hogy az érvek a szituációból, a lehetőségekből következzenek és ne álérvek kerüljenek bemutatásra." A szaktanár szerint összességében a rövid szövegalkotási feladatok a szükséges kompetenciák és tudáselemek megléte esetén könnyen és jól megoldhatók voltak.

A novella két fikciós teret és két idősíkot is működtet - mondja Szabó Roland. "Az elbeszélő egy visszatekintő (retrospektív) nézőpontból mutatja be az elbeszélt történetét, ezt jelzi a múlt idejű igehasználat. Az kerti történet elbeszélésének jelene tehát nem esik egybe az elbeszélt idő jelenével, hiszen a narrátor önmaga gyerekkori történetét meséli el. A novella vége felől olvasva – amely egy közelebbi múltat rögzít – a felnőtt nézőpontból megnyilatkozó történetét olvashatjuk, tehát két történet és kétféle múlt idejű elbeszélés fut egymás mellett. A novellát a kert motívuma működteti, a benne lévő metaforikus utalásokat fölerősítik a képzelt világ mesebeli utalásai is. A belső történetben megjelenő gyermekkori én a kert-toposz klasszikus, archetipikus jellemzőit rögzíti, ahol a kert a harmóniába való menekvés ígérete. Ezt a harmonikus állapotot megbontja a felnőtt nézőpontok beléptetése a kerti történetbe, ahol a gyermekkor igazságai állítódnak szembe a felnőttek felszínes világával. Ugyanez az ellentét ismétlődik meg a már felnőtt nézőpontból elbeszélt végtörténet esetén is, ahol a gyermeki nézőpontból értelmezett igazság szintúgy szembehelyezkedik a felnőttek sztereotip világával. A novella végső soron a kert-motívum klasszikus jellemzőit írja újra és felül is, másrészt a felnőtt én nézőpontjából megjelenő narrátor nézőpontját futtatja egybe a gyermeki nézőponttal. A lopás aktusa tulajdonképpen a "felnőttek felszínes világában való csalódás" értelmezésben jelenik meg. Kiválóan elemezhető novella, a feladatkiírás pedig korrektül segíti az elemzést azzal, hogy rámutat a novella jellegzetes utalásaira."

Az összehasonlító verselemzés Arany János Kertben és Tóth Árpád Lélektől lélekig című költeményeinek összehasonlító értelmezését kéri - mondja a magyartanár. Szerinte a feladatkiírás nagyon fontos előreutalásokat tesz, hiszen megadja a két költemény közös értelmezési irányát azzal, hogy elárulja a vizsgázóknak, hogy a versek tematikája az emberi kapcsolatokról szóló reflexió mindkét esetben, ugyanakkor célirányosan kijelöli, hogy elsősorban poétikai összehasonlítást kér.  Úgy gondolja, hogy akik ezt a feladatot választották,  akkor teljesítették a legjobban a feladatot, ha a verseket nem külön-külön elemezték, hanem a feladat által kiírt szempontok mentén egységenként összehasonlításokat tettek.

"A vershelyzetek kérdése kapcsán fontos megállapítások lehetnek, hogy az Arany-versben a kertészkedés méla cselekvései által érvényesül a szemlélődés mint magatartásforma, míg a Tóth Árpád-versben direktebb módon a csillagok nézése nyitóképpel a szemlélődés pozíciója szinte azonnal érvényesül" - mondja. "Retorikai szempontból a versek előrehaladását végső soron a szemlélődésekből fakadó élettől, emberi kapcsolatoktól való elidegenedési folyamat működteti. Az Arany-versben a felismerésbe való beletörődést, az elégikus mélabút keserű irónia váltja föl, végül a vers beszélője a halállal azonosul, a kert klasszikus jelentését fölülírva, amely a közöny terévé tágul. A Tóth Árpád-versben egy kozmikus magány fogalmazódik meg. Az Arany-vers a romantika klasszikus, terpeszkedő képrendszeréből építkezik, ahol egy motívum – jelen esetben a kert – jelentése átalakul és kiterjed mindenre, míg Tóth Árpád verse a klasszikus modernség képeit ugyan működésbe hozza – mint például az űr, csillagok, elemek –, de nyelvezete fogalmibb a romantikus Arany-versnél, ám ez egyik remekmű esetében sem értékbeli, hanem poétikai különbség." Hozzátette: az összehasonlító verselemzés nehezebb feladatnak bizonyult a novellaelemzésnél, bár a líra iránt elkötelezett vizsgázók két nagyszerű és jól összehasonlítható költeményt kaptak.

A magyarérettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok: