Közzétették a középszintű magyarérettségi és az emelt szintű vizsga hivatalos megoldásait is.

Lehetséges tartalmi elemek:

- a gyermeklét és a felnőttek világának szembeállítása klasszikus irodalmi téma, lírában, epikában, drámában egyaránt
- irodalmi értelmezésben a gyermek világa gazdagabb, értékesebb állapot, a felnőtteké sivárabb, értékvesztett létforma (Móricz, Csáth, Kosztolányi, Saint-Exupéry)
- a gyermek világára a romantika szabad, végtelen képzelete jellemző. Természetkultusz, harmónia a kisfiú és a természeti környezet között. A kisfiú, az általa olvasott mesék szereplői, a kert növényei, állatai egy nagy közös varázslat résztvevőiként jelennek meg.
- a felnőttek világa rideg, reális közeg. Rosszindulat, irigység, vetélkedés jellemzik. A képzelet helyett csak a rideg valóság marad.
- a két állapot közötti váltást a”vénasszony éles sikoltása” szimbolizálja. A gyermek játéka erkölcsi vétséggé, a kert biztonságos játszótere ellenségessé válik. Mindezt az ősz elmúlástoposza foglalja keretbe. Egyfajta felnőtté válás, beavatódás, kijózanító és kiábrándító rácsodálkozás söpri el a gyermeki álmokat.
- a fő motívum a kert toposza, amely az első részben a gyermeki értékrend kincsestára, a „leleplezés” utáni részben az elvesztett illúziókat jelképezi. A kert leírásakor fontos a költői eszköztár, mely mindvégig megszemélyesíti a természeti elemeket, így a kisfiú cinkosává, kátszótárssá emelve azokat.
- a kert értelmezéséhez tartozik egyfajta nosztalgikus-elégikus múltbafordulás az írótól: a tulajdonosok (uraság > öreg pap > kisfiú) más értelemben vett értékvesztést szimbolizálnak (az uraság alakjánál az öreg Toldi és Arany művének értékszerkezete is felidéződhet)
- a lopás szintén központi motívum – viszonya a címmel fontos – a novella moralizáló tanulságát hordozza: ki lopott kitől > a kisfiú diót „lop” a nagybátyjától (itt is fontos a csataviselt öreg pap alakja), későbbi felismerés az író részéről, hogy valójában őt lopták meg: a gyermekkorát lopták el tőle.
- az elbeszélői szerkezet eszközei között fontos az epilógus, melyből (idősíkváltás)visszaemlékezve a szerző újraértelmezi a gyermekkorában vele történt helyzetet, kitágítva az egyedi esetet egyfajta emberi törvényszerűséggé, örök emberi (generációs) problémává. Fontos színtér a falu zárt és szigorú erkölcsű mikrovilága, a népies és archaikus szóhasználat, a töredékes párbeszédek, mint a zárt közösség és a bizalmas emberi kapcsolatok hordozóivá válnak.

A diákoknak középszinten 90 perc alatt egy szövegértési feladatsort és egy szövegalkotási feladatot kellett megoldaniuk. Kaptak egy - esetleg két, egymással összefüggő - 700-1000 szavas ismeretterjesztő szöveget, publicisztikai művet vagy ezek részletét. Ezt kellett elolvasniuk és különböző kérdésekre válaszolniuk. A második részben egy szövegalkotási feladatot - vagy egy érvelési vagy egy gyakorlati szövegalkotási feladatot kellett megoldaniuk 120-200 szó terjedelemben.

A magyarérettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok: