Mesterképzésre felvételiztek? Itt vannak a pontszámítási szabályok

Már van egy diplomátok, de továbbtanulnátok? Ha mesterképzésre felvételiztek, ezt fontos ismernetek. Mutatjuk a pontszámítási szabályokat és azt, hogy milyen szempontok alapján rangsorolják a jelentkezőket.

  • Eduline

A mesterképzésre felvételizők jelentkezési határideje ugyanaz volt, mint az alap- vagy osztatlan szakokra jelentkezőknél. Ugyanakkor rájuk egészen más szabályok vonatkoznak.

Az MA- vagy MSc-szakra jelentkezők maximum 100 pontot gyűjthetnek, a minimumponthatár 2020-ban is 50, vagyis akik ennél kevesebb pontot szereznek, sem állami ösztöndíjasként, sem önköltséges hallgatóként nem kezdhetik meg tanulmányaikat. Azt azonban, hogy ennél a pontszámításnál mi a szabály, az egyetemek külön-külön határozzák meg, így az iskolák honlapjairól tudtok pontosan tájékozódni.

Maximum tíz pontot kaphattok esélyegyenlőség jogcímen, a többit azonban az egyetemek, főiskolák határozzák meg. Általában beleszámít a pontozásba a már megszerzett oklevél minősítése, vagy éppen átlaga, a záróvizsga eredménye, valamint mérvadó szokott lenni a felvételi vizsga - amely a legtöbb mesterszaknál kötelező - vagy motivációs beszélgetés eredménye is.

Azt, hogy milyen dokumentumokat kérhetnek tőletek a jelentkezés után, itt megnézhetitek.

Ilyen dokumentumokat kérhetnek az egyetemek a jelentkezés után

Bár a jelentkezési időszak véget ért, a felvételizőknek még sok dolguk lesz a következő hónapokban. Milyen dokumentumokat kérhetnek az intézmények a jelentkezőktől? Újabb fontos kérdésre válaszolunk.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.