Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Ha mesterképzésre szeretnétek felvételizni, már jóval a jelentkezés előtt érdemes utánajárni, milyen feltételekkel kerülhettek be a kiszemelt szakra. Ez ugyanis azon múlik, a korábbi képzésetek elfogadható-e előzményként, és mennyi kreditet számítanak be.
Mesterképzésre csak legalább alapszakos vagy a 2006 előtti képzési rendszer szerinti legalább főiskolai szintű végzettséggel jelentkezhettek. Ez ugyanakkor nem elég ahhoz, hogy bármelyik szakra bekerülhessetek, ugyanis sok függ attól, hogy milyen képzésen diplomáztatok korábban, és azt elfogadják-e előzményként.
Ha igen, ennek többféle módja lehet: vannak a jelentkezés során teljes kreditértékkel beszámítható szakok - ezek esetében nincs plusz tennivalótok -, illetve olyanok, amelyek meghatározott kredit teljesítésével vehetők figyelembe. Ez utóbbiakról az adott felsőoktatási intézmény dönt az úgynevezett kreditelismerési eljárás keretében: ennek során megállapítják, a korábban megszerzett kreditekből mennyi szakterületi kredit ismerhető el - olvasható a felvételi tájékoztatóban.
Ha csak a minimálisan előírt szakterületi kreditszámmal rendelkeztek, bekerülhettek a szakra, de a minimális és a szükséges kreditszám különbözetét a mesterképzés első két félévében, a többi tárggyal párhuzamosan kell megszereznetek, a felsőoktatási intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának Hallgatói Követelményrendszerében meghatározottak szerint.
Ha nem ismerhető el a minimális kreditszám sem, akkor nem kerülhettek be az adott mesterképzési szakra. Ebben a táblázatban nézhetitek meg, hogy az egyes mesterszakokon milyen korábbi tanulmányok számíthatók be és milyen módon.
A kreditelismerési eljárás a felsőoktatási intézmények hatáskörébe tartozik - díjat is kérhetnek érte -, ezért bővebb információt tőlük tudtok kérni. Érdemes előzetes eljárást kezdeményezni még a jelentkezési határidő előtt - ezzel elkerülhetitek, hogy feleslegesen felvételizzetek az adott szakra. A kreditelismerési határozat másolatát mellékelhetitek a jelentkezéshez is.
A mesterszakos felvételin maximum 100 pontot szerezhettek, ebből legalább 50-et kell elérni. A pontszámítási szabályokról itt olvashattok, azt pedig, hogy - a felvételi eljárásban meghatározottakon túl - milyen dokumentumokat kérhetnek az egyetemek, itt nézhetitek meg.
A 2020. szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre február 15-ig lehet jelentkezni: folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.
Felvételi 2020: ezeket a dokumentumokat kell feltölteni február 15-ig
Milyen dokumentumokat kell feltöltenetek a jelentkezési határidőig, hogy érvényes legyen a jelentkezés, illetve megkapjátok értük a többletpontokat? Itt vannak a tudnivalók.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).