Fontos teendő a felvételi jelentkezés előtt: minden infó a kreditelismerési eljárásról

Ha mesterképzésre szeretnétek felvételizni, már jóval a jelentkezés előtt érdemes utánajárni, milyen feltételekkel kerülhettek be a kiszemelt szakra. Ez ugyanis azon múlik, a korábbi képzésetek elfogadható-e előzményként, és mennyi kreditet számítanak be.

  • Eduline

Mesterképzésre csak legalább alapszakos vagy a 2006 előtti képzési rendszer szerinti legalább főiskolai szintű végzettséggel jelentkezhettek. Ez ugyanakkor nem elég ahhoz, hogy bármelyik szakra bekerülhessetek, ugyanis sok függ attól, hogy milyen képzésen diplomáztatok korábban, és azt elfogadják-e előzményként.

Ha igen, ennek többféle módja lehet: vannak a jelentkezés során teljes kreditértékkel beszámítható szakok - ezek esetében nincs plusz tennivalótok -, illetve olyanok, amelyek meghatározott kredit teljesítésével vehetők figyelembe. Ez utóbbiakról az adott felsőoktatási intézmény dönt az úgynevezett kreditelismerési eljárás keretében: ennek során megállapítják, a korábban megszerzett kreditekből mennyi szakterületi kredit ismerhető el - olvasható a felvételi tájékoztatóban.

Ha csak a minimálisan előírt szakterületi kreditszámmal rendelkeztek, bekerülhettek a szakra, de a minimális és a szükséges kreditszám különbözetét a mesterképzés első két félévében, a többi tárggyal párhuzamosan kell megszereznetek, a felsőoktatási intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának Hallgatói Követelményrendszerében meghatározottak szerint.

Ha nem ismerhető el a minimális kreditszám sem, akkor nem kerülhettek be az adott mesterképzési szakra. Ebben a táblázatban nézhetitek meg, hogy az egyes mesterszakokon milyen korábbi tanulmányok számíthatók be és milyen módon.

A kreditelismerési eljárás a felsőoktatási intézmények hatáskörébe tartozik - díjat is kérhetnek érte -, ezért bővebb információt tőlük tudtok kérni. Érdemes előzetes eljárást kezdeményezni még a jelentkezési határidő előtt - ezzel elkerülhetitek, hogy feleslegesen felvételizzetek az adott szakra. A kreditelismerési határozat másolatát mellékelhetitek a jelentkezéshez is.

A mesterszakos felvételin maximum 100 pontot szerezhettek, ebből legalább 50-et kell elérni. A pontszámítási szabályokról itt olvashattok, azt pedig, hogy - a felvételi eljárásban meghatározottakon túl - milyen dokumentumokat kérhetnek az egyetemek, itt nézhetitek meg

A 2020. szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre február 15-ig lehet jelentkezni: folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.

Felvételi 2020: ezeket a dokumentumokat kell feltölteni február 15-ig

Milyen dokumentumokat kell feltöltenetek a jelentkezési határidőig, hogy érvényes legyen a jelentkezés, illetve megkapjátok értük a többletpontokat? Itt vannak a tudnivalók.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.