Ha mesterképzésre szeretnétek felvételizni, már jóval a jelentkezés előtt érdemes utánajárni, milyen feltételekkel kerülhettek be a kiszemelt szakra. Ez ugyanis azon múlik, a korábbi képzésetek elfogadható-e előzményként, és mennyi kreditet számítanak be.
Mesterképzésre csak legalább alapszakos vagy a 2006 előtti képzési rendszer szerinti legalább főiskolai szintű végzettséggel jelentkezhettek. Ez ugyanakkor nem elég ahhoz, hogy bármelyik szakra bekerülhessetek, ugyanis sok függ attól, hogy milyen képzésen diplomáztatok korábban, és azt elfogadják-e előzményként.
Ha igen, ennek többféle módja lehet: vannak a jelentkezés során teljes kreditértékkel beszámítható szakok - ezek esetében nincs plusz tennivalótok -, illetve olyanok, amelyek meghatározott kredit teljesítésével vehetők figyelembe. Ez utóbbiakról az adott felsőoktatási intézmény dönt az úgynevezett kreditelismerési eljárás keretében: ennek során megállapítják, a korábban megszerzett kreditekből mennyi szakterületi kredit ismerhető el - olvasható a felvételi tájékoztatóban.
Ha csak a minimálisan előírt szakterületi kreditszámmal rendelkeztek, bekerülhettek a szakra, de a minimális és a szükséges kreditszám különbözetét a mesterképzés első két félévében, a többi tárggyal párhuzamosan kell megszereznetek, a felsőoktatási intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának Hallgatói Követelményrendszerében meghatározottak szerint.
Ha nem ismerhető el a minimális kreditszám sem, akkor nem kerülhettek be az adott mesterképzési szakra. Ebben a táblázatban nézhetitek meg, hogy az egyes mesterszakokon milyen korábbi tanulmányok számíthatók be és milyen módon.
A kreditelismerési eljárás a felsőoktatási intézmények hatáskörébe tartozik - díjat is kérhetnek érte -, ezért bővebb információt tőlük tudtok kérni. Érdemes előzetes eljárást kezdeményezni még a jelentkezési határidő előtt - ezzel elkerülhetitek, hogy feleslegesen felvételizzetek az adott szakra. A kreditelismerési határozat másolatát mellékelhetitek a jelentkezéshez is.
A mesterszakos felvételin maximum 100 pontot szerezhettek, ebből legalább 50-et kell elérni. A pontszámítási szabályokról itt olvashattok, azt pedig, hogy - a felvételi eljárásban meghatározottakon túl - milyen dokumentumokat kérhetnek az egyetemek, itt nézhetitek meg.
A 2020. szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre február 15-ig lehet jelentkezni: folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.
Felvételi 2020: ezeket a dokumentumokat kell feltölteni február 15-ig
Milyen dokumentumokat kell feltöltenetek a jelentkezési határidőig, hogy érvényes legyen a jelentkezés, illetve megkapjátok értük a többletpontokat? Itt vannak a tudnivalók.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
