Az Emmi szerint az új iskolaérettségi vizsgálatok miatt nem lesz férőhelyhiány az iskolákban

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint be kell látni, egyes esetekben az óvodai létszámot akarták mesterségesen biztosítani az iskolaérettségi döntésekkel. Így változik jövőre a rendszer.

  • Eduline/MTI

"Látni kell, hogy eddig a felmentésekről óvodánként rendkívül eltérő módon döntöttek, azt is őszintén ki kell mondani, hogy egyes esetekben az óvodai létszámot akarták mesterségesen biztosítani azzal, hogy még az óvodában tartották a gyermeket, a magasabb gyermekszámért ugyanis több támogatás jár"

 - írja közleményében az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). Kiemelik, a felmentést érintő változások a 6. életévét betöltött, azaz tankötelessé vált gyermekek azon részét érintheti, akiknél a szülők további egy évvel szeretnék meghosszabbítani az óvodáztatást, amire a törvény lehetőséget nyújt. A visszaélések és az indokolatlan felmentések elkerülése érdekében a szülőknek ezután az Oktatási Hivatal online felületén kell majd kezdeményezni a felmentést - írja a minisztérium. A kérelmeket 2020 január 15-ig lehet majd beadni.

Az eljárás elviekben 60 napos. Ha a szülő nem ért egyet az OH döntésével, akkor természetesen lehetősége lesz jogorvoslatra. Továbbá a gyermekek és a sikeres eljárás érdekében bíznak a szülők és az óvodák együttműködésében. Azt ígérik, az Oktatási Hivatal minden szükséges információt közzétesz a honlapján, és a tudnivalókról írásban is tájékoztatja az óvodákat is.

Hozzáteszik: a minisztérium nem számít arra, hogy a változás miatt iskolai férőhely hiány alakulna ki, hiszen az iskolás gyermekek száma demográfiai okokból eleve csökkent az elmúlt években.

Ha egy iskolában mégis az eddignél több elsős osztályt kellene indítani, ott a fenntartó megteszi a szükséges lépéseket - ígérik.

Ahogy ma már megírtuk, megjelent a módosított rendelet, amiből a tervek szerint mindenki tájékozódhat. Itt nézhetitek meg a részleteket:

Itt a módosított rendelet: ilyen szabályok vonatkoznak jövőre az iskolaérettségi vizsgálatokra

Kezd körvonalazódni, hogy ki dönt jövőre az iskolaérettségi vizsgálatokról? Megjelent a módosított rendelet, amiből a tervek szerint mindenki tájékozódhat.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.