Milyen részekből áll a nyelvi érettségi? Mennyi idő van a feladatok megoldására? Hány pontot lehet összesen szerezni? Pénteken kezdődnek az őszi érettségi vizsgák: itt vannak a középszintű idegen nyelvi érettségi legfontosabb szabályai.
Minden élő idegen nyelvi vizsga egy írásbeli és egy szóbeli részből áll. Ezek azonban további egységekből – olvasott szöveg értése, hallott szöveg értése, beszédkészség, íráskészség és nyelvhelyesség – épülnek fel.
Mennyi idő van az írásbelire?
A középszintű idegen nyelvi érettségi írásbeli részére összesen 180 perc van. Az első 60 percben kell megírni a szövegértést, amit egy 30 perces nyelvhelyességi rész követ, majd egy 15 perces szünet következik. A vizsga második részében 30 perc van a hallott szöveg értésére, 60 pedig az íráskészséget felmérő feladat megoldására.
Milyen szövegek és feladatok várhatók a szövegértésnél?
Ebben a részben rövid, hétköznapi nyelven íródott szövegek szoktak szerepelni, ami lehet akár egy használati utasítás, egy újságcikk, egy levél, ismeretterjesztő szöveg vagy irodalmi szöveg is. A feladattípusokat tekintve előfordulhat feleletválasztás, igaz-hamis, egymáshoz rendelés (pl. címhez vagy képhez szöveg), sorrendállítás, hiányos szöveg kiegészítése, rövid választ igénylő feladat stb. A feladatsor 3-4 szövegből és 3-4 feladatból áll.Mire lehet számítani a nyelvhelyesség feladatrésznél?
Hasonlóan a szövegértéshez, itt is egy szövegrészlet alapján kell feladatokat elvégezni. Ez a vizsgarész azt méri, hogy képes-e a vizsgázó gyakran használt nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására. Például megadott szavak ragozott alakjainak vagy a belőlük képzett új szavaknak a szövegbe illesztése is lehet feladat. Összesen 3-4 feladat várható, melyekhez a felhasznált szövegek együttes terjedelme 500-600 szó.
Milyen szövegek fordulhatnak elő a hallásértésnél?
Többek között telefonbeszélgetésekre, műsorrészletekre, interjúkra vagy közérdekű közleményekre – például pályaudvaron vagy áruházban elhangzott bejelentésre vagy időjárás-jelentésre – kell számítani. A feladatsor összesen 2-3 szövegből és 2-3 feladatból áll.
Pénteken kezdődik az őszi érettségi: itt van az összes tudnivaló
Október 11-én, a nemzetiségi nyelv és irodalom írásbeli részével kezdődik az őszi érettségi vizsgaidőszak. Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat, a vizsgákkal és a pontszámítással kapcsolatos szabályokat, és a felkészülés utolsó hajrájához is adunk segítséget.
Hogyan néz ki az íráskészséget mérő feladatsor?
Ebben a vizsgarészben arra kíváncsiak, hogy a vizsgázó képes-e magát az adott szinten idegen nyelven írásban kifejezni, valamint végre tud-e hajtani különböző kommunikációs célokat a megvalósítás érdekében. A következő szövegfajták fordulhatnak elő: rövid, személyes jellegű közlés – például üzenet, naplóbejegyzés, blogbejegyzés – internetes hozzászólás, e-mail, meghívó, magánjellegű vagy intézménynek szóló levél.
Az első feladatban három irányító szempont alapján kell elkészíteni egy 80-100 szó terjedelmű közlést. A másodikban pedig egy hosszabb, leíró vagy véleménykifejtő szöveg megalkotása a feladat. Ennek 100-120 szavasnak kell lennie.
A feladatok megoldása során egy-, illetve kétnyelvű nyomtatott szótár használható.
Milyen egységekből áll a szóbeli vizsgarész?
Az idegen nyelvi érettségi szóbeli része három egységből áll, melyeket megelőz egy bemelegítő társalgás – ekkor még nincs értékelés. Aztán következik a társalgás (10 pont), majd szerepjáték vagy vita (10 pont) és harmadikként az önálló témakifejtés (10 pont) rész. A maximálisan elérhető 30 ponton túl 3 pont kapható még a beszédtempóért, kiejtésért és hanglejtésért.
A magyarérettségi feladatairól itt, a matematikavizsgáról pedig itt olvashattok. Azt pedig, hogy milyen feladatok lesznek a történelemérettségin, itt nézhetitek meg.
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
