Javában tart a szóbeli érettségi: vannak diákok, akik bizonyos hibák miatt nem szereznek olyan eredményt, amilyet tudnának. Mutatjuk, hogy melyek azok a hibák, amelyeket el lehetne kerülni.
1. Figyelmetlenül vagy nem is olvassák rendesen végig a feladatot
Gyakori hiba, hogy sokszor azért nem sikerül jól a vizsga, mert nem a megadott feladat mentén építik fel a feleletüket a diákok. Elcsúsznak a részleteken és olyan irányba megy a felelet, amilyenbe nem kellene - ekkor a legtöbb vizsgáztató megpróbálja kérdéseivel terelni a vizsgázót, de sajnos ez nem mindig válik be.
2. Túl általánosan fogalmaznak, nem arról beszélnek, amiről kellene
Főleg a történelem vizsgán nagyon szükséges, hogy a tényeket bemutassák a diákok, akik ezt nem teszik meg és csak általánosságban beszélnek, nem járnak jól.
3. Csaponganak
Az izgulás, pánikolás következménye gyakran, hogy az érettségizők - mégha kidolgozáskor fel is építik a feleletüket - csaponganak, összekeverednek vizsga közben.
4. Szleng, vélemény
Az irodalomérettségi szóbeli vizsgáján kifejezetten jó pont, ha a diák kifejti a véleményét adott témában, ennél azonban könnyű átcsúszni a ló túloldalára. Elsődlegesen a jól felépített - tényeken alapuló -, szaknyelvet is használó, tagolt felelet az ideális. Nem jó, mikor nagyon átbillennek és a szlenget sem mellőzve beszélnek a tételről.
5. Bizonytalanság
Főleg idegen nyelvi érettséginél fordulhat elő, hogy a vizsgázó lehet, hogy jót mondana, mégsem teszi, mert nem biztos magában. Persze ez más tárgynál is előfordulhat, hogy például a vizsga rovására megy a túl bizonytalan felelet, ez sajnos a vizsgabizottság számára jelentheti a rossz felkészülést, kevés tudást.
Hány pontot szerezhettek az érettségi írásbeli és szóbeli vizsgáján? Megnéztük, hogy a négy fő tantárgyból maximum hány pontot gyűjthettek.
