A hátrányos helyzetű jelentkezők 40 többletpontot kapnak a felsőoktatási felvételin – itt vannak a részletek.
A hátrányos helyzet miatt 40 többletpont jár minden alap- és osztatlan szakon, valamint felsőoktatási szakképzésen. Kivételt képeznek azok a képzések, ahol a gyakorlati vizsga eredménye alapján határozzák meg a jelentkezők pontszámát.
„A települési önkormányzat jegyzője a kérelmező hátrányos helyzetének fennállását állapítja meg, ha rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, és vagy alacsony a szülők iskolai végzettsége, vagy alacsony a szülők foglalkoztatottsága, vagy elégtelen lakókörnyezet, illetve lakáskörülmények között él. A települési önkormányzat jegyzője a halmozottan hátrányos helyzet fennállását állapítja meg, ha a jelentkező nevelésbe vett vagy azt követően utógondozói ellátásban részesül és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban áll, vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, és a következő három körülmény közül legalább kettő fennáll: alacsony a szülők iskolai végzettsége, alacsony a szülők foglalkoztatottsága, elégtelen lakókörnyezet” – olvasható a felvételi tájékoztatóban.
Fontos feltétel, hogy a hátrányos helyzetű jelentkezők közül csak azok kaphatják meg a többletpontokat, akik a jelentkezés időpontjában 25. életévüket még nem töltötték be.
Az igazolási jogcímnek – vagyis a hátrányos helyzetnek – a felvételi tájékoztató megjelenése (2018 decembere) és 2019. július 10-e között fenn kell állnia.
A 2019-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
