Összegyűjtöttük a legfontosabb szabályokat: mi történik abban az esetben, ha nem jelentek meg az írásbeli érettségin? Mikor és hogyan pótolhatjátok a vizsgát? Itt vannak a válaszok.
Mi történik abban az esetben, ha nem jelentek meg az írásbeli vizsgán?
Az érettségi vizsga vizsgaszabályzata szerint, ha az írásbeli vizsgáról fel nem róható okból elkéstek, távol maradtok, a megkezdett vizsgáról engedéllyel távoztok mielőtt a vizsgát befejeznétek, az adott vizsgatárgyból pótló vizsgát tehettek. Viszont ha az írásbeli vizsgáról felróható okból elkéstek, távol maradtok, vagy a vizsgáról engedély nélkül távoztok, az adott vizsgatárgyból javítóvizsgát tehettek. Arról, hogy mi a különbség a két vizsga között, bővebben itt olvashattok.
Mi számít fel nem róható oknak?
Fel nem róható ok, minden olyan a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza szándékos vagy gondatlan magatartásotokra - írja az Oktatási Hivatal.
Itt a teljes 2019-es felvételi menetrend: dátumok, határidők és teendők
A 2019 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre összesen 112 034-en jelentkeztek. A pedig felvételizőknek hamarosan újra fontos dolguk lesz. Mutatjuk, milyen teendőitek lesznek a következő hetekben, ha ti is jelentkeztetek egyetemre vagy főiskolára.
Hogyan pótolhatjátok a vizsgát?
Ha fel nem róható okból hiányoztok a vizsgáról, az igazgató - ha ehhez a feltételek megteremthetőek - hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon, vizsgaidőszakban pótló vizsgát tegyetek. Az engedélyben meg kell jelölni a hiányzó vizsgarész pótlásának formáját. Erről bővebben itt olvashattok.
Írásbeli pótnap egyik vizsgatárgy esetében sincs, így lehetőség sincs ilyen esetben az írásbeli vizsga letételére, ezért engedélyezhető az írásbeli vizsgarész szóbelivel történő kiváltása, ez azt jelenti, hogy az adott vizsgatárgyból – középszintű matematika érettségi vizsga kivételével - a vizsgázó két szóbeli vizsgát tesz. Ebben az esetben még az adott vizsgaidőszakban megszerezhetitek az adott vizsgatárgyból az érettségi eredményt.
Pótvizsgával is lehet felvételizni?
Bármilyen mentességet is kaptok az érettségi vizsgáján az érettségi bizonyítványotok a felsőoktatási felvételi eljárás során általában ugyanolyan értékű, mint a mentesség nélkül vizsgázóké - írja az Oktatási Hivatal.
A 2019-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
