Pluszpont a felvételin hátrányos helyzet miatt: mikor jár, mikor nem?

A felvételin számos igazolásra, bizonyítványra lehet kapni többletpontot. Most az esélyegyenlőségi címen kapható pontokról írunk nektek.

  • Eduline

Hány pontot lehet kapni esélyegyenlőség címén?

Maximum 40 többletpontot kaphat egy felvételiző.

Kik kaphatják meg?

Hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő vagy gyermekét nevelő felvételiző kaphatja meg a maximális többletpontot. (Utóbbi esetében fontos, hogy a felvételiző gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon legyen vagy csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülő jelentkező legyen - írja a felvi.hu.) Ezekről pedig igazoló papír kell.

Mi számít hátrányos helyzetnek? Ha például a szülők alacsony iskolai végzettségűek, lehet pluszpontot kapni?

Járhat többletpont a szülők alacsony iskolai végzettsége miatt, azonban ahhoz, hogy ez teljesüljön, más kritériumoknak is meg kell felelni. Csak akkor járhat többetpont ezért, ha emellett a felvételiző rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult vagy ha nevelésbe vett vagy azt követően már utógondozói ellátásban részesülő diákról van szó.

Hogyan lehet igazolni a hátrányos helyzetet?

A jegyző állapítja meg és igazolhatja a fentieket.

Cukorbetegség esetén járhat többletpont?

Ha a jelentkező nem fogyatékosságot, hanem tartós vagy krónikus betegséget (pl. cukorbetegség, szénanátha, ételallergia, lisztérzékenység, epilepszia stb.) igazol, többletpont nem adható - írja a felvi.hu.

Nyelvvizsga a 2019-es felvételin: még nem késtetek le semmiről

Meddig kell feltölteniük a nyelvvizsga-bizonyítványukat az e-felvételi rendszerébe azoknak, akik 2019-ben felvételiznek, és mindenképpen meg akarják kapni az érte járó többletpontot?

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.