2020-tól az egyetemre vagy főiskolára felvételizők nem választhatnak, kötelező lesz legalább egy középfokú nyelvvizsgát tenniük. A 2019-ben felvételizőkre még nem vonatkozik az új szabály, ők értékes többletpontokat szerezhetnek egy-egy nyelvvizsga-bizonyítvánnyal.
Alapképzésen, osztatlan mesterképzésen és felsőoktatási szakképzésen a – a magyartól eltérő idegen nyelvű – nyelvtudásért legfeljebb 40 többletpont jár a következő módon:
a jelentkező az államilag elismert vagy azzal egyenértékű, magyartól eltérő idegen nyelvből tett nyelvvizsgáért nyelvenként
a) középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga esetén 28 többletpontra vagyb) felsőfokú (C1) komplex típusú nyelvvizsga esetén 40 többletpontra jogosult.Ez azt jelenti, hogy ha a többletpontokra több különböző nyelvből megszerzett nyelvvizsga-bizonyítvány alapján is jogosultak lennétek, akkor is összesen legfeljebb 40 többletpontot lehet figyelembe venni, akkor is ha a különböző nyelvvizsgák alapján elérhető többletpontjaitok összege ezt meghaladná.
A 2019-es felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.
Ilyen szakokra jelentkezhettek a 2019-es felvételin: itt a képzések teljes listája
Elindult a 2019-es felsőoktatási felvételi, az egyetemek és főiskolák közzétették jövő szeptemberben induló képzéseik listáját.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
