Így számolhatjátok ki, hány ponttal vágtok neki a 2019-es felvételinek

Egy hét múlva indul a 2019-es felvételi, de az már most biztos: a pontszámítás szabályai nem változnak. Ha már most szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát.

  • Eduline

1. lépés: tanulmányi eredmények

A tanulmányi eredményekkel legfeljebb 200 pontot szerezhettek. Ennek egyik felét a középiskolai osztályzatok adják: a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy legalább két évig tanult idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom) és egy, legalább két évig tanult (vagy két, legalább egy évig tanult) természettudományos tantárgy utolsó két év végi jegyeit adják össze, majd szorozzák meg kettővel. Ezért először ezeket az eredményeket kell beírnotok az Eduline kalkulátorába.

2. lépés: érettségi eredmények

A tanulmányi pontok másik felét az érettségi átlageredményéből számolják. A négy kötelező (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv) és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredményeinek átlagát kerekítik. Az érettségi eredményeit százalékos értékben kell megadni, a harmadik oszlopban kell jeleznetek, hogy melyikből tettetek emelt szintű vizsgát (fontos, hogy többletpontot csak akkor kaptok, ha legalább 45 százalékos eredményt értetek el az emelt szintű érettségin, a tárgy a kiválasztott szakon kötelező vagy választható, és a tárgyból szerzett emelt szintű érettségi alapján számolják az érettségi pontokat).

Ilyenek a 2018-as felvételi pontszámítási szabályai: mennyit érnek az érettségi eredmények?

Hány pontot érnek a 2018-as felvételin az érettségi eredmények? Kalkuláljatok velünk. A tanulmányi pontszámhoz ( erről ebben a cikkünkben írtunk) kell hozzáadni a négy kötelező és egy szabadon választható tárgy százalékos eredményének átlagát. Természetesen egész számra kerekítve. Például egy felvételiző magyarból 67, matematikából 87 százalékos érettségit szerzett, történelemből 91, angol nyelvből 85, a választott tantárgyból, franciából pedig 78 százalékot szerzett.

Nézzétek meg, hogy a kiválasztott szakon melyek a kötelező vagy választható érettségi tárgyak. Ha több olyan tárgyat is megjelöl a felsőoktatási intézmény, amelyből érettségiztek, válasszátok ki a két legjobb eredményűt. Ezt a két tárgyat jelöljétek meg az Eduline kalkulátorának negyedik oszlopában ("Választott"). Ez azért fontos, mert az 500-ból a "második" 200 pontot az így kiválasztott két érettségi tárgy százalékos eredményeiből számolják ki.

3. lépés: többletpontok

Ezután be kell írnotok a többletpontokat érő nyelvvizsga, verseny- és sporteredmény, szakképesítés, felsőfokú szakképzés adatait. Az Eduline kalkulátora azt nem tudja ellenőrizni, hogy a kiválasztott képzésen milyen végzettségeket, illetve versenyeredményeket fogadnak el, ezért ezeket csak akkor pipáljátok be, ha ebben a táblázatban már megnéztétek, hogy valóban adnak érte pluszpontot.

4. Még egy kattintás

Ha mindez megvan, már csak rá kell kattintanotok a "számol" gombra - a kalkulátor nemcsak az összpontszámotokat írja majd ki, feljebb görgetve az érettségi és a tanulmányi eredményekből kalkulált részpontszámot is megmutatja.

Kik nem használhatják a kalkulátort?

A kalkulátorunkat az alap- és osztatlan szakos felvételi szabályai szerint készítettük el, tehát ha felsőoktatási szakképzésre vagy mesterszakra jelentkeztek, a Felvi kalkulátorát használjátok. Ugyanez a helyzet akkor is, ha orvosi, fogorvosi vagy állatorvosi képzésre jelentkeztek (ebben az esetben ugyanis eggyel több tantárgyból kell érettségiznetek), vagy ha olyan szakra felvételiztek, ahol a gyakorlati vizsga eredménye alapján számolják a pontszámot.

Fontos: ha különböző szakokra felvételiztek, érdemes külön-külön kalkulációkat végezni, hiszen elképzelhető, hogy más-más tantárgyak érettségi eredményét kell beszámítani. 

A 2019-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.