A francia diákoknak sincs könnyű dolguk: már az első évben el kell dönteniük, milyen irányban szakosodnak, természettudomány, közgazdaságtan, bölcsészet és társadalomtudomány közül választhatnak. A szakirányok között nem nagyon van átjárás, vagyis ha valaki elsősként a természettudományi területet választotta, később nem érettségizhet közgazdaságtanból.
Ausztriában jóval könnyebb az érettségi, itt ugyanis csak három kötelező tantárgyból – német irodalomból és nyelvből, matematikából és egy idegen nyelvből – kell írásbeli vizsgát tenni, a tételeket ráadásul az adott szaktanár állítja össze diákjai számára, vagyis szinte minden osztály más-más feladatsort kap. A szóbeli vizsga is jóval könnyebb a itthoninál: szintén csak három tárgyból kötelező, ráadásul a diákok maguk dönthetik el, hogy melyik legyen ez a három tárgy.
| Nemzetközi érettségi (International Baccalaueate)A diákok összesen hat tárgyat tanulnak, hármat emelt-, hármat középszinten. A tanítás és a vizsgák nyelve az IBO hivatalos nyelveinek egyike: angol, francia vagy spanyol. A nemzetközi érettségi bizonyítványt az iskolában nyújtott teljesítmény és a külső vizsgabizottság által értékelt írásbeli vizsgán elért pontszámok kapják a végzősök. Szerves részét képezi a sport-, kreatív-és szociális tevékenység is, amelyek mindegyikébe bele kell kóstolnia a diákoknak. A sikeres érettségi feltétele egy önálló kutatómunkán alapuló négyezer szavas szakdolgozat megírása is, ami már a későbbi egyetemi munkára is felkészít. Magyarországon a budapesti Karinthy Frigyes Gimnáziumban oktatják a programot.Európai érettségi (European Baccalaueate)Az európai érettségi a diplomatagyerekeknek szól, elsősorban az EU hivatalaiban dolgozók gyerekeinek találták ki. Egyelőre alig két tucat iskolában elérhető, de eredményeit szinte mindenhol elfogadják. |
Kivételt jelentenek a szakközépiskolák, itt a tanulóknak a szakmai tárgyból is érettségizni kell. Az érettségi bizonyítvány a művészeti szakokat leszámítva egyenes belépőt jelent az egyetemekre. Finnország és Argentína tanulói is felvételi vizsga nélkül iratkozhatnak be a felsőoktatási intézménybe (a finn bizonyítványt például minden skandináv egyetem elfogadja), az Egyesült Királyságban, Hollandiában, Szlovéniában és Litvániában pedig kombinálják az érettségit a felvételi vizsgákkal.
Könnyített mezőny?
Az Egyesült Államokban nincs a magyarhoz hasonló érettségi vizsga, a diákoknak a Scholastic Apitude Testet (SAT) kell megírniuk, amelynek van egy tantárgyi, illetve egy szövegalkotási és íráskészséget vizsgáló része. Nem tűnik nehéznek, a statisztikák mégis azt mutatják, hogy az amerikai nagyvárosok fiataljainak fele sem jut el a megírásáig. Az Egyesült Államok ötven legnépesebb városában végzett kutatás szerint Detroit teljesít a leggyengébben:
a tanulók mindössze 24,9 százaléka teszi le a vizsgát.
Az albánoknak négy tantárgyból kell vizsgát tenniük, ebből kettőt szabadon választhatnak. Valószínűleg a bolgár diákok sem kapnak pánikbetegséget az érettségire készülődve, ugyanis bolgár nyelvből és irodalomból, valamint egy kötelezően választható tárgyból kell számot adniuk tudásukról. A harmadik tárgyból csak annak érdemes vizsgáznia, aki valamelyik neves egyetemre akar bekerülni.
Érettségi - eltörölve
Bár nincs belőlük túl sok, azért léteznek olyan országok is, ahol a diákoknak a klasszikus értelemben nem kell számot adniuk a középiskolai évek alatt megszerzett tudásukról: részben vagy egészben eltörölték az érettségit. Nem is kell messzire menni,
Ukrajnában tavaly áprilisban törölték el az érettségi vizsgát
, a végzősöknek a záróvizsgák helyett csak dolgozatot kellett írniuk, ez a jegy kerül be a bizonyítványba. Kanadában sincs érettségi, újabban a középiskolai tanulmányok során meghatározott számú kredit összegyűjtéséhez kötik a tanulmányok hivatalos lezárását. Svédországban sem viszik túlzásba, a tanulók egy azzal egyenértékű, tanulmányaik befejezését igazoló bizonyítvánnyal távozhatnak a középiskolából. Úgy tűnik, nem ezen múlik egy ország sikere.
eduline
