szerző:
Eduline

Szeptember 6-ig még lehet jelentkezni az őszi érettségi időszak alatt szervezett vizsgákra, melyek - mind közép, mind pedig emelt szinten - október közepén kezdődnek majd. A jelentkezési lapokat célszerű abban az iskolában beszerezni, ahol vizsgázni fogunk. A vizsgát tartó iskolák listájáról és a pontos menetrendről alább tájékozódhattok.

A 2010-es magyar nyelv és irodalom érettségi feladatlapjait és a megoldásokat itt tudod elolvasni. Szintén olvashatsz tanári véleményeket is a feladatokról.
A keddi matek érettségiről bővebben pedig itt olvashatsz.

2010. október 15-én kezdődnek majd az őszi érettségik írásbeli vizsgái - ezek október 28-ig tartanak. Ez után kis pihenő következik, majd jönnek az emelt szintű szóbeli érettségi vizsgák november 10-15 között. A középszintű szóbelikre pedig november 18-26. között kerül sor. Tavaly több, mint tizenötezren tettek érettségi vizsgát ősszel,  mintegy tizennyolcezer vizsgatárgyból. 2400 diák választotta az emelt szintű érettségit, 9800 tanuló pedig előrehozott vizsgát tett. Az összes vizsgázó mintegy 15 százaléka tett csak javító vizsgát.

Az egyik legfontosabb tudnivaló az őszi érettségikkel kapcsolatban, hogy  - ellentétben a tavaszi vizsgákkal - ilyenkor nem szervez minden intézmény vizsgát. Országszerte mintegy 150 kijelölt iskola várja a jelentkezőket. A jelentkezéshez szükséges magunkkal vinnünk tanulói jogviszony igazolásunkat, korábbi érettségi bizonyítványunkat (ha van), az évvégi bizonyítvány másolatát, illetve személyi azonosító iratainkat. Annak, aki nem áll tanulói jogviszonyban vizsgadíjat is kell fizetnie, melynek mértéke 12, 17, illetve 22 ezer forint is lehet - attól függően, hogy mely tárgyból kíván vizsgát tenni, és az adott vizsga hány részből áll.

Az érettségi vizsgát szervező iskolák listája megtekinthető az Oktatási Hivatal honlapján, a különböző tárgyakból szervezett vizsgák időrendi beosztását pedig itt láthatjátok.

Rendes? Pótló? Előrehozott?

Első ránézésre nehézséget okozhat eldönteni, hogy pontosan milyen fajta érettségi vizsgát kívánunk tenni - ezt ugyanis meg kell jelölnünk a jelentkezési lapon. A helyzet azonban nem olyan bonyolult.

Pótló vizsgát tesz az, aki valamilyen - neki fel nem róható - ok miatt nem kezdett meg egy érettségi vizsgát, vagy félbe kellett hagynia azt. Javító vizsgázni kényszerül az, akinek nem sikerült a rendes érettségije, mert vagy félbe hagyta azt, vagy megbukott. Ezen kívül lehet még tenni szintemelő vizsgát is, ha valakinek mégis inkább az emelt szinten megszerzett osztályzatra lenne szüksége.

Az őszi érettségi időszakban azonban a legtöbben az úgynevezett előrehozott vizsga lehetőségével élnek - az elmúlt évek statisztikái alapján látszik, hogy általában a vizsgázóknak valamivel több, mint a fele ezt a tipust választja. Fontos tudni azonban, hogy előrehozott vizsgát csak olyan diák tehet, aki az adott tárgyból már teljesítette a tantárgyi követelményeket, és megszerezte az előírt osztályzatokat. (Tehát vagy nem tanulja már a tárgyat, mert mondjuk csak a 10. évfolyamig tanulta, vagy előzőleg osztályozó vizsgát tett belőle.)

Csak ha biztosra mész

"Ennél a vizsgánál biztosra kell menni, nem éri meg kockáztatni" - mondja Éva, aki két emelt szintű érettségije közül az egyiket ősszel tette le. "Én első gimis koromtól fogva tudtam, hogy az orvosira szeretnék menni. Nem volt kérdés, hogy két emelt szintű érettségit csinálok, biológiából és kémiából. Mivel jó voltam mindkettőből, a tanárom rábeszélt, hogy már harmadik után nyáron készüljek fel kémiából, mert így könyebb dolgom lesz majd tavasszal. Öt hetem rá is ment a vakációmból, de megérte."

Jó tudni azonban, hogy az előrehozott vizsgára ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a rendes érettségire. Visszalépni nem lehet, a jelentkezési határidőt követően pedig a vizsga szintje nem módosítható. Ha pedig mégsem a kívánt eredményt értük el, újrázni csak a tanulói jogviszonyunk megszünése után lehet, egy ismétlő vizsga keretében.

eduline