Zsenya Goloborogyko éjszaka ugrott ki hatodik emeleti lakásuk ablakán, és nyomban szörnyethalt. A 16 éves moszkvai fiú – mint hozzátartozói elmondták – rettegett az érettségitől, és a rendőrök egyik feltételezése szerint az öngyilkosságot is azért követte el, mert úgy érezte, rosszul sikerült az orosz irodalomból írt vizsgadolgozata. Hasonló motívumot sejt az ügyészség két másik, május végi kamaszhalál hátterében is.

Az oktatási szakemberek egy része elhamarkodottnak tartja az ilyen következtetéseket, különösen azokat, amelyek szerint a központi érettségi Oroszországban tavaly bevezetett új rendszere miatt növekedett a végletekig a diákokra nehezedő nyomás. A kamaszok labilis lelkivilágában a vizsgán kívül sok más tényező is okozhat végzetes törést – mondják. Andrej Furszenko szakminiszter egyenesen felelőtlen hangulatkeltést emlegetett. „Ne tegyük a gyerekeket az érettségiről folyó vitáink túszaivá!” – kérte a múlt héten a parlamentben, arra utalva, hogy a tragikus halálesetek nyomán újult erővel törtek felszínre régi nézeteltérések.

Arra célozhatott, hogy a szülők és a tanárok jelentős része hangos ellenkezéssel fogadta az új központi érettségit, amely a magyarországihoz hasonlóan egyszerre zárja le a középiskolát és nyitja meg az utat az egyetemre. Az ellenzők úgy vélik, a jórészt feleletválasztásos teszten alapuló tudásfelmérés nem ad hiteles képet a diákok felkészültségéről, ráadásul általában is rossz hatással van az oktatásra. „Korábban a felső tagozaton az alkotótevékenység, az intellektus fejlesztése volt a cél, most viszont vizsgafelkészítés folyik” – panaszkodott a HVG-nek a vitatott reformok egyik leghevesebb bírálója, Szergej Komkov, az Összoroszországi Oktatási Alapítvány elnöke.


A Levada közvélemény-kutató központ friss felméréséből ráadásul az derül ki, hogy egyik fő célját semmiképpen sem érte el a látszólag jobban ellenőrizhető új rendszer: a válaszadók jó negyede szerint a korrupció az utóbbi egy évben nemhogy nem csökkent, hanem még nőtt is az oktatásban. A közvélekedést tények és felmérések is alátámasztják. Tavaly komoly gyanút keltett például, hogy Észak-Kaukázusban kiemelkedően jó vizsgaeredmények születtek, viszont híre ment, hogy több, oroszból maximális pontszámmal bejutott diákról az egyetemen hamar kiderült, írni is alig tud ezen a nyelven. Bár ezt később cáfolták, maga az oktatási felügyelet közölte, hogy volt olyan régió, ahol a kitűnőre értékelt történelem- és biológiatesztek felét le kellett minősíteni.

Hivatalnokok előre kiadták diákoknak, közvetítőknek az érettségi feladatokat – írja az Indem moszkvai társadalomkutató intézet nemrég készült tanulmánya –, de legtöbbször alighanem a tanárok közreműködésével születnek az előre megrendelt eredmények. A múlt hét végén például arról szóltak a híradások, hogy egy Rosztov megyei kisvárosban, Morozovszkban a környék több tucat szaktanára gyűlt össze az oroszérettségi idejére. A hivatalos magyarázat szerint továbbképzést tartottak nekik, az ügyben eljáró nyomozók azonban egy bejelentés alapján azt gyanítják, hogy a szomszéd helyiségben vizsgázó diákok helyett töltötték ki a teszteket, fejenként 40 ezer rubelért, azaz 300 ezer forintért.

Merthogy az új rendszerben állítólag már kialakultak a korábbinál jóval magasabb kenőpénztarifák is. Oleg Szmolin, a parlament oktatási bizottságának elnökhelyettese úgy tudja, tavaly egy kitűnő érettségiért Moszkvában tantárgyanként 60 ezer rubelt, vidéken ennek a felét kellett fizetni, de az idén helyenként oroszból már százezer rubelbe, matematikából pedig másfélszer ennyibe kerül egy jó érettségi vizsga, Dagesztánban viszont – nyilván a kisebb fizetőképes kereslet miatt – elég ennek a hatodát megfizetni.

Nem szűnt meg a korrupció az egyetemi felvételeknél sem. A belügyminisztérium gazdaságbiztonsági részlegének egyik vezetője, Alekszandr Blankov adatai szerint a felsőoktatásban húszezer rubel körül van az átlagos kenőpénz, mások szerint ez csak a minimum, és a tét alkalmanként az egymillió rubelt is elérheti. Még ennél is többet, 35 ezer eurót vett át április végén a moszkvai Lomonoszov-egyetem államigazgatási karának egyik oktatója (az azóta leváltott dékán lánya), amikor a rendőrök tetten érték. A fiatal nő azt ígérte ügyfelének, hogy gyermekét felveszik az intézmény elit részlegének számító karra. Igaz, ennyi pénzért csak tandíjköteles helyre pályázhatott, mert az ingyenest a hírek szerint még drágábban adták.


Poór Csaba

HVG