13.
Hely, idő: Hellasz, Balkán fsz, illetve a Földközi- és Fekete-tenger partvidéke, Kr. e. I. ezred
Több istenhit, v politeizmus
Antropomorf (emberszerű, emberformájú) istenek, emberi tulajdonságokkal, emberszerű „társadalomban”, hierarchiában.
Az istenek felügyelnek egy-egy emberi tevékenységet (pl. Apollón- költészet), földrajzi térséget (pl. Pallas Athéné – Athén)
Kultuszuk központja a templom, ahol az istent megszemélyesítő szobrot őrzik, gondozzák a papok.
A kultusz része továbbá az istennek (szobornak) adott ajándék (égőáldozat, állatáldozat stb.), az ima, amiért viszonzást várnak.
Erkölcsi elvárások nem jellemzőek, a túlvilág léte és berendezése bizonytalan.

14.
Hely, idő: A nők munkavállalása a 19. század utolsó harmadában kezdődött, de az első vh. (1914-1918) alatt és után lendült fel Európában és Észak-Amerikában.
Felső és középosztály, főleg városi asszonyai: a parasztok, munkások feleségei korábban is nagyobb arányban dolgoztak.
Okok: bevonuló férfiak helyettesítése, háborút követő gazdasági nehézségek (kenyérkereset), emancipációs törekvés (új nőideál).
Ennek következménye: új ruhaviselet, mentalitás (ld forrás), poltikai emancipáció (választójog).
A vállalt munkák a nők korábbi társadalmi szerepére épülnek (anyaság /dada, bába/; gyermeknevelés-gondoskodás /tanító, óvónő, ápolónő, orvosnő stb./, háztartás /mosó-varró-, szakácsnő stb./, szervezés /titkárnő, távírdász stb./, , szórakoztatás /pl. színésznő stb.).

15.
Hely, idő: Magyarország, melyet délről fenyeget a török a 15. században (1444 várnai csata)
Kiépült a végvárrendszer, jó védelmet biztosított még ekkor, bár egyes várai török kézre kerültek.
A törökök és keresztények erői ekkor még nagyjából kiegyenlítettek egy-egy hadjáratban, (ld. Hunyadi János hosszú hadjáratának jelentős sikerét, 1443-1444, a várnai csata első szakaszát, - ld forrás). A keresztények serege képzettségben, szervezettségben nem maradtak el a töröktől, hiszen túlerővel szemben is kezdetben sikeresek. (Ld rajz és magyarázat.)
A török elleni, az egész Balkánt felszabadító hadjárat esélyei kicsik voltak (ezt Hunyadinak nem sikerült elérni sikeres hadjárataival sem).
Thuróczy magyar oldalról mutatja az eseményeket, ezért a kezdeti sikerek leírását indokolt más forrásokkal kell megerősíteni.

16.
Hely, idő: Kárpát-medence, illetve Ny-Európa és Balkán (kalandozások); honfoglalás után (895 és 1000 között)A társadalom tagolt. Kezdetben kettős fejedelemség (gyula, kende); a fejedelem mellett kíséret (regősök, főtáltos stb. lsd ábra.) Úr - törzsfők és katonai kíséretük; nemzetségfők és kíséretük;
Bő - nemzetségi előkelők; köznép; rabszolgák (a munkák java részét nem ők végzik) A köznépi falvak egy része szolgálófalu volt, egyes termékfajták szolgáltatásával (pl. kovácsok); erre nevükből következtetnek. Szállások (hajlékok elszórtan) a folyók közelében (itatás).
A nyári szállás jurtából áll, itt legeltetés. Nomadizálás. Téli szállás: részben földbe ásott hajlék, földművelés is. A földművelés ill. téli szállás jelentősége folyamatosan nő, a két szállás közeledik egymáshoz.
Kalandozások: az előkelők vezette rablóhadjáratok egész Európában. 955-i augsburgi vereség után a nyugati hadjáratoknak vége.

17.
Az európai forradalmak leáldozásának idején, 1849 tavasza. A kápolnai csata után (február) Bécs kiadja az oktrojált alkotmányt (március, a magyar függetlenség eltörlése). A magyar erők vezetését Dembinskitől Görgey Artúr veszi át, a Felső-Tisza vidéktől Vácon keresztül Komáromig nyomul előre (ld atlasz). Windischgratz vezette császári erők visszavonulnak, de nem szenvednek döntő vereséget. A győzelmek hatására és válaszként az oktrojált alkotmányra április 14-én a magyar törvényhozás elfogadja Debrecenben a Függetlenségi nyilatkozatot. Magyarország önálló, alkotmányos, államforma nem tisztázott, államfő Kossuth Lajos kormányzó-elnök, új felelős kormány élén Szemere Bertalan.

18.
Idő: 1867-1918.
Hely: A kelet-közép-európai térség egyik felzárkózó állama Magyarország, míg a centrumban ez a második ipari forradalom kora, Magyarországon gyors egymásutánban játszódik le az első és második, ebben a korszakban. Gazdasági fellendülés háttere:
Népességnövekedés (1890 és 1910 között +4,5 millió; egynegyedével nő) urbanizáció (Budapest lakosság több mint 3x), egészségügyi viszonyok javulása. (atlasz)

Infrastruktúra: folyamszabályozások, csatornák, vasutak építése: egy lakosra jutó vasúti hosszban második Európában (atlasz) Vasútépítés állami támogatása, tarifapolitika. (Baross Gábor)Hitelintézetek tőkeállománya 60x (ábra). Erős valuta (aranyalap, Wekerle Sándor)

Ipar: a népességnövekedés, a jobbágyfelszabadítás (szabad munkaerő), beérkező szakmunkások, az infrastruktúra (szállítás, hitelszervezet stb.) fejlődése talaján, a nemzetközi konjunktúra (a válságok viszonylag kicsik és átmenetiek) és az állami iparpártolás, protekcionizmus (lásd szöveges forrás és plakát) hatására a hazai ipar nagyot lendül: széntermelés ötszörösére (1870-1910), acéltermelés nyolcszorosára nő (1880-1910) stb. (ld atlasz ábrái). Budapest, Pozsony környéke, Észak-Magyarország a fő ipari terület (atlasz).
Különösen fontos a malomipar (Bp. a térség malomipari központja, világszínvonalon, találmányok), általában az élelmiszeripar, mely a mezőgazdasághoz kapcsolódik, gyorsan előrelendül a nehézipar, viszonylag lemarad a könnyűipar. A mezőgazdaság hagyományosan fejlett, istállózás, fajtanemesítés, vetésforgók. Folyamszabályozás: új termőterület. Gabona, bor.

19.
1989. október 23, a Köztársaság kikiáltása. A folyamat a volt szovjet érdekszférába tartozó kelet-európai, balkáni államok hasonló fejleményei közé illeszkedik.
Politikai berendezkedés: egy párt és ideológia hegemóniáját követően pluralizmus, diktatúrából demokráciába (hatalmi ágak elválasztása, független bíróság), egypártrendszerből többpártrendszerbe (választott és működő törvényhozás). Állampolgári alárendeltség helyett az emberi jogok biztosítása. (Szabadságjogok, pl. sajtószabadság; ombudsman.)
Állami (társadalmi) tulajdon túlnyomó szerepére épülő tervgazdaság helyett piacgazdaság, verseny, magántulajdon. Reprivatizáció (pl. földek), privatizáció. Jelentős a nyugati tőke (multinacionális vállalatok) szerepe.
Szovjet megszállás és birodalmi alárendeltségből függetlenség, euro-atlanti integráció (NATO, EU)

20.
A Tanácsköztársaság bukása (1919 augusztus) után, a béketárgyalások közben a kiindulópont: államforma tisztázatlansága, gazdasági problémák (antantblokád, demarkációs vonalak; menekültáradat), közbiztonság hiánya (fehérterror, egy ideig román megszállás), nemzetközi elszigeteltség, katonai kiszolgáltatottság, társadalmi várakozás, elégedetlenség (földigény, munkások szociális problémái).

Politikai konszolidáció:
Antant felügyelettel demokratikus, titkos, nőkre is kiterjedő választások, de a szociáldemokraták részvétele nélkül (tömeges internálások miatt tiltakoznak). FKGP és KNEP győzelme. Az 1920-as kormányzóválasztás és az 1921-es királypuccsok után az államforma kérdése eldől, király nélküli királyság. A választójogi reform (Bethlen István, 1922): rendeletben szűkíti a választók körét, nyílttá teszi vidéken erősen befolyásolható választások, viszont stabil kormánypárti többséget teremt. A rendszer nem demokrácia, de alkotmányos berendezkedés, korlátozott választásokkal, különleges államfői hatalommal. A kormánypárt gyakorlatilag megbuktathatatlan. A rendszerbe integrálják a szociáldemokráciát (B-P paktum; internáltak jó része szabadlábra kerül), de betiltják a kommunista mozgalmat (1921, rendtörvény). A fehérterrort felszámolják. (Teleki Pál majd Bethlen.) Az antiszemita indulatokat a numerus clausussal (1920 XXV. törvény) csökkentik, sok tehetség kényszerül külföldön tanulni. A földigényt egy korlátozott földosztással csökkentik, itt a háborús és ellenforradalmi szerepvállalás is szerepet játszik. A kulturális politika irányítója a korszak második embere, Klebelsberg Kunó, erős állami szerepvállalással, népiskolai programmal, cél a Kárpát-medencei kultúrfölény felmutatása, ezúton a revízió. A szellemi élet csak viszonylagosan, a diktatúrához és a 2. világháború korához képest szabad.
A konszolidációt elősegíti a pengő bevezetése (1927), a külföldi kölcsönök, az ország elszigetelődésének csökkenése (pl. olasz egyezmény).