Megvan az első Pont Ott Parti programja

Lassan kiderül, hol tartanak Pont Ott Partit július 25-én, vagyis a felvételi ponthatárhúzásának napján.

  • Eduline
MTI Fotó: Mohai Balázs

A 2018-as felvételi ponthatárhúzását a zalaegerszegiek is egy Pont Ott Partin várhatják. Július 25-én, szerdán 18 órától a várják a felvételizőket Zalaegerszegen, a BGE campusán.

A szabadtéri programok között szerepel rodeó bika, élőcsocsó, darts, foci, szumó, söprögető. A ponthúzást óriáskivetítőn közvetítik 20 órától, közben Dj Lotfi Begi zenél, majd 22 órától Soulwave-koncert lesz.

Helyszín: BGE Gazdálkodási Kar alakuló tere (8900. Zalaegerszeg, Gasparich utca 18/A)

Így húzzák meg a 2018-as felvételi ponthatárait

Milyen szakokon húzták a legmagasabb ponthatárokat a 2017-es felvételin, és milyen ponthatárokra lehet számítani idén? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk. Jelentkeztem egyetemre, több alapszakot is megjelöltem. Hol nézhetem meg, milyenek voltak a ponthatárok tavaly, és mitől függ, idén hány ponttal lehet majd bekerülni a különböző szakokra?

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.