Újabb fontos vizsgák várnak az érettségizőkre, de az írásbeliknek vége

Befejeződtek a május-júniusi érettségi időszak írásbeli vizsgái, a tanév rendjében meghatározott 16 napon 1 183 helyszínen mintegy 110 700 érettségiző adott számot tudásáról - közölte az Oktatási Hivatal. A vizsgák június 7-től a szóbelikkel folytatódnak.

  • MTI
Asszonyi Eszter

Az írásbeli vizsgák előkészítéséhez az Oktatási Hivatal (OH) munkatársai 902 530 feladatlapot és 16 071 CD-t csomagoltak be 38 769 biztonsági fóliatasakba, és juttattak el az 1 183 helyszínre - olvasható a közleményben. Mint írták, a folyamat a hivatali munkatársak, a szállítmányozók, a járási hivatalok dolgozói és az intézményvezetők pontos munkájának, illetve a többlépcsős ellenőrzési rendszernek köszönhetően zökkenőmentes volt.

 Az írásbeli vizsgák feladatlapjai és a hozzájuk tartozó javítási-értékelési útmutatók az előzetes ütemezésnek megfelelően folyamatosan kerültek fel az OH honlapjára, ahol május 29-én reggel 8 órától már mind az 596 vizsgaanyag elérhető. Az érettségizők a kijavított emelt szintű vizsgadolgozatokat június 5-én, a középszintűeket pedig a középiskola által megjelölt időpontban tekinthetik meg.

Az érettségi június 7-14. között 94 tárgyból, 176 helyszínen, 2 815 tantárgyi bizottság előtt több mint 41 700 emelt szintű szóbeli vizsgával folytatódik. A középszintű szóbeliket június 18-29. között tartják az érettségi vizsgát szervező középiskolákban és a kormányhivatalokban - közölte az Oktatási Hivatal.

Rossz hír a felvételizőknek: ha ezekből a tárgyakból gyengén sikerült az érettségi, sok pontot buktok

Van jó néhány olyan szak, amelyen kötelező egy vagy két tárgyból emelt szintű vizsgát tenni, ezekből számolják ugyanis a felvételi pontokat. Sajnos van még egy pontszámítási szabály is: ha 45 százalékosnál gyengébb eredményt értek el, nem kapjátok meg az emelt szintű érettségiért járó 50 többletpontot

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.