Újabb fontos vizsgák várnak az érettségizőkre, de az írásbeliknek vége

Befejeződtek a május-júniusi érettségi időszak írásbeli vizsgái, a tanév rendjében meghatározott 16 napon 1 183 helyszínen mintegy 110 700 érettségiző adott számot tudásáról - közölte az Oktatási Hivatal. A vizsgák június 7-től a szóbelikkel folytatódnak.

  • MTI
Asszonyi Eszter

Az írásbeli vizsgák előkészítéséhez az Oktatási Hivatal (OH) munkatársai 902 530 feladatlapot és 16 071 CD-t csomagoltak be 38 769 biztonsági fóliatasakba, és juttattak el az 1 183 helyszínre - olvasható a közleményben. Mint írták, a folyamat a hivatali munkatársak, a szállítmányozók, a járási hivatalok dolgozói és az intézményvezetők pontos munkájának, illetve a többlépcsős ellenőrzési rendszernek köszönhetően zökkenőmentes volt.

 Az írásbeli vizsgák feladatlapjai és a hozzájuk tartozó javítási-értékelési útmutatók az előzetes ütemezésnek megfelelően folyamatosan kerültek fel az OH honlapjára, ahol május 29-én reggel 8 órától már mind az 596 vizsgaanyag elérhető. Az érettségizők a kijavított emelt szintű vizsgadolgozatokat június 5-én, a középszintűeket pedig a középiskola által megjelölt időpontban tekinthetik meg.

Az érettségi június 7-14. között 94 tárgyból, 176 helyszínen, 2 815 tantárgyi bizottság előtt több mint 41 700 emelt szintű szóbeli vizsgával folytatódik. A középszintű szóbeliket június 18-29. között tartják az érettségi vizsgát szervező középiskolákban és a kormányhivatalokban - közölte az Oktatási Hivatal.

Rossz hír a felvételizőknek: ha ezekből a tárgyakból gyengén sikerült az érettségi, sok pontot buktok

Van jó néhány olyan szak, amelyen kötelező egy vagy két tárgyból emelt szintű vizsgát tenni, ezekből számolják ugyanis a felvételi pontokat. Sajnos van még egy pontszámítási szabály is: ha 45 százalékosnál gyengébb eredményt értek el, nem kapjátok meg az emelt szintű érettségiért járó 50 többletpontot

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.