Kell ügyfélkapu regisztráció a felvételihez?

A felvételihez kötelező az ügyfélkapu regisztráció, vagy anélkül is lehet jelentkezni és hitelesíteni a jelentkezést? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline
pixabay.com

Hamarosan lejár a felvételi jelentkezési határideje, és a hitelesítés dátuma is közeleg. A 2018-as felvételi jelentkezési határideje: 2018. február 15. Az elektronikus jelentkezési lap hitelesítésének határideje pedig 2018. február 20.

De vajon minden esetlen kötelező az ügyfélkapu regisztráció?

Nem. Alapvetően a felvételi felületre, az úgynevezett e-felvételi rendszerbe ügyfélkapus regisztráció nélkül is be lehet jelentkezni, és egyetemeket, főiskolákat megjelölni. Miután megcsináltátok a jelentkezést, és mindent ellenőriztetek, fontos, hogy a jelentkezéseteket hitelesítsétek. Ennek két módja van, egyik az ügyfélkapus regisztrációval történő: az e-felvételi felületén található hitelesítés funkció használatával a két rendszerbe történő párhuzamos bejelentkezés után a hitelesítés automatikusan megtörténik, erről elektronikus értesítést fogtok kapni.

A másik lehetőség a hitelesítő adatlap, amit bárki kitölthet ügyfélkapus regisztráció nélkül is. Ha nincs ügyfélkapus regisztrációtok, akkor az űrlapok kitöltése, mentése, valamint az adatok ellenőrzése után ki kell nyomtatnotok az e-felvételi rendszeréből a hitelesítő adatlapot. Ez tartalmaz minden olyan adatot, amelyet a kérelemben rögzítettetek, beleértve a feltöltött dokumentumok listáját is. A hitelesítő adatlapot aláírva – ajánlott küldeményként – kell postázni a következő címre: Oktatási Hivatal, 1380 Budapest, Pf. 1190. 

A legfontosabb kérdések és válaszok a felvételi pontszámításról

Milyenek az idei a minimumponthatárok? Milyen szakokon állapítottak meg előzetes ponthatárokat? Kik és milyen jogon kaphatnak többletpontokat, és hogyan kell az érettségi pontokat számolni? Többek között ezekre a kérdésekre is válaszolunk. Mielőtt az utolsó hajrába érnénk a felvételi jelentkezéssel, érdemes egy kis összefoglalást tartani a pontszámítási szabályokról, előzetes ponthatárokról és a határidőkről is.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.