A felvételihez kötelező az ügyfélkapu regisztráció, vagy anélkül is lehet jelentkezni és hitelesíteni a jelentkezést? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.
Hamarosan lejár a felvételi jelentkezési határideje, és a hitelesítés dátuma is közeleg. A 2018-as felvételi jelentkezési határideje: 2018. február 15. Az elektronikus jelentkezési lap hitelesítésének határideje pedig 2018. február 20.
De vajon minden esetlen kötelező az ügyfélkapu regisztráció?
Nem. Alapvetően a felvételi felületre, az úgynevezett e-felvételi rendszerbe ügyfélkapus regisztráció nélkül is be lehet jelentkezni, és egyetemeket, főiskolákat megjelölni. Miután megcsináltátok a jelentkezést, és mindent ellenőriztetek, fontos, hogy a jelentkezéseteket hitelesítsétek. Ennek két módja van, egyik az ügyfélkapus regisztrációval történő: az e-felvételi felületén található hitelesítés funkció használatával a két rendszerbe történő párhuzamos bejelentkezés után a hitelesítés automatikusan megtörténik, erről elektronikus értesítést fogtok kapni.
A másik lehetőség a hitelesítő adatlap, amit bárki kitölthet ügyfélkapus regisztráció nélkül is. Ha nincs ügyfélkapus regisztrációtok, akkor az űrlapok kitöltése, mentése, valamint az adatok ellenőrzése után ki kell nyomtatnotok az e-felvételi rendszeréből a hitelesítő adatlapot. Ez tartalmaz minden olyan adatot, amelyet a kérelemben rögzítettetek, beleértve a feltöltött dokumentumok listáját is. A hitelesítő adatlapot aláírva – ajánlott küldeményként – kell postázni a következő címre: Oktatási Hivatal, 1380 Budapest, Pf. 1190.
A legfontosabb kérdések és válaszok a felvételi pontszámításról
Milyenek az idei a minimumponthatárok? Milyen szakokon állapítottak meg előzetes ponthatárokat? Kik és milyen jogon kaphatnak többletpontokat, és hogyan kell az érettségi pontokat számolni? Többek között ezekre a kérdésekre is válaszolunk. Mielőtt az utolsó hajrába érnénk a felvételi jelentkezéssel, érdemes egy kis összefoglalást tartani a pontszámítási szabályokról, előzetes ponthatárokról és a határidőkről is.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
