A felvételihez kötelező az ügyfélkapu regisztráció, vagy anélkül is lehet jelentkezni és hitelesíteni a jelentkezést? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.
Hamarosan lejár a felvételi jelentkezési határideje, és a hitelesítés dátuma is közeleg. A 2018-as felvételi jelentkezési határideje: 2018. február 15. Az elektronikus jelentkezési lap hitelesítésének határideje pedig 2018. február 20.
De vajon minden esetlen kötelező az ügyfélkapu regisztráció?
Nem. Alapvetően a felvételi felületre, az úgynevezett e-felvételi rendszerbe ügyfélkapus regisztráció nélkül is be lehet jelentkezni, és egyetemeket, főiskolákat megjelölni. Miután megcsináltátok a jelentkezést, és mindent ellenőriztetek, fontos, hogy a jelentkezéseteket hitelesítsétek. Ennek két módja van, egyik az ügyfélkapus regisztrációval történő: az e-felvételi felületén található hitelesítés funkció használatával a két rendszerbe történő párhuzamos bejelentkezés után a hitelesítés automatikusan megtörténik, erről elektronikus értesítést fogtok kapni.
A másik lehetőség a hitelesítő adatlap, amit bárki kitölthet ügyfélkapus regisztráció nélkül is. Ha nincs ügyfélkapus regisztrációtok, akkor az űrlapok kitöltése, mentése, valamint az adatok ellenőrzése után ki kell nyomtatnotok az e-felvételi rendszeréből a hitelesítő adatlapot. Ez tartalmaz minden olyan adatot, amelyet a kérelemben rögzítettetek, beleértve a feltöltött dokumentumok listáját is. A hitelesítő adatlapot aláírva – ajánlott küldeményként – kell postázni a következő címre: Oktatási Hivatal, 1380 Budapest, Pf. 1190.
A legfontosabb kérdések és válaszok a felvételi pontszámításról
Milyenek az idei a minimumponthatárok? Milyen szakokon állapítottak meg előzetes ponthatárokat? Kik és milyen jogon kaphatnak többletpontokat, és hogyan kell az érettségi pontokat számolni? Többek között ezekre a kérdésekre is válaszolunk. Mielőtt az utolsó hajrába érnénk a felvételi jelentkezéssel, érdemes egy kis összefoglalást tartani a pontszámítási szabályokról, előzetes ponthatárokról és a határidőkről is.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
