Itt vannak a 2016-os töriérettségi témakörei

Nyilvánosságra hozta az emelt szintű szóbeli történelemérettségi témaköreit az Oktatási Hivatal - itt találjátok a listát.

  • Eduline

I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra

1. Magyarország gazdasága a XIV–XVII. században

2. Termelési technikák, technológiák a középkori és kora újkori Európában

3. A világgazdaság jellemzői a két világháború között (USA, Németország, Szovjetunió)

4. Magyarország gazdasága a XX. században (Bethlen-féle konszolidáció, gazdasági válság, Rákosi-korszak gazdasága, gazdasági rendszerváltás)

II. Népesség, település, életmód

5. Társadalom és városfejlődés a középkori Magyarországon (X–XIV. század)

6. Demográfiai és etnikai változások Magyarországon a XVIII. században

7. Nemzetiségek és etnikumok a dualizmus korában

8. Budapest fejlődése a hosszú XIX. században

9. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban

III. Egyén, közösség, társadalom

10. Középkori kultúra (oktatás és tudomány, lovagi kultúra, szerzetesi létforma)

11. Államalapítás és az új rend megszilárdulása (Géza fejedelem és Szent István, Szent László, Könyves Kálmán uralkodása, IV. Béla)

12. Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete a XVI–XVIII. században

13. A reformkor és az 1848-as átalakulás (rendi társadalom és politika, reformkor fő kérdései, márciusi forradalom, áprilisi törvények)

14. Politikai életpályák a XX. századi Magyarországon (Bethlen István, Teleki Pál és Kádár János)

IV. Modern demokráciák működése

15. Az USA kialakulása és alkotmányos fejlődése (1773–1870)

16. A gyarmati világ felbomlása és a fejlődő országok főbb problémái

17. Polgári alkotmányos viszonyok kialakulása Magyarországon 1848–1918 között

18. A mai magyar demokrácia működése (1989–2014)

19. A modern Európa (szovjet blokk és rendszerváltozás Kelet- és Közép-Európában, európai integráció, német kérdés)

20. Az ENSZ és az Európai Unió intézményrendszere, működése

V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

21. Ókori államberendezkedések (Athén, Spárta, Róma - principátus)

22. A kereszténység főbb tanításai, az egyház intézményesülése (I–X. század)

23. A reformáció és a katolikus megújulás (egyetemes és magyar történelem)

24. A felvilágosult abszolutizmus politikája és magyarországi képviselői

25. A náci és a bolsevik ideológia

VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

26. Az iszlám és az arab hódítás

27. Magyar–török küzdelmek és együttélés a XIV–XVI. században

28. Habsburg–magyar küzdelmek és együttélés 1526–1711 között

29. Magyarország a második világháborúban (1939–1945)

30. A hidegháború

Az Oktatási Hivatal arra is felhívja a figyelmet, hogy a fenti tematikában szereplő címek alapján jelölik ki az adott vizsganapra érvényes konkrét tételeket. A szóbeli tételek néhány feldolgozási, értelmezési szempontot jelölnek ki, és különböző típusú források alkalmazásával segítik a vizsgázókat a felkészülésben és a tétel kifejtésében. A dokumentum eredetijét itt találjátok, a magyarérettségi tételcímeit pedig itt nézhetitek meg.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.