Nem módosítják a középszintű történelemérettségi javítókulcsát

Nem tartja indokoltnak a középszintű történelemérettségi javítókulcsának korrigálását a tételkészítő bizottság elnöke. A Történelemtanárok Egylete csütörtökön jelezte, hogy az egyik feladatnál – véleményük szerint – két válasz is elfogadható.

  • Eduline
Nem változtatnak a középszintű történelemérettségi javítókulcsán
túry

„Nem támasztották alá komoly szakmai érvekkel a kérést, a kollégáimmal nem is igazán értettük a felvetést” – így kommentálta Csapodi Zoltán, a történelemérettségi feladatait összeállító bizottság elnöke, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola szaktanára a Történelemtanárok Egyletének csütörtöki közleményét.

A szervezet szerint korrigálni kell a középfokú írásbeli javítókulcsát, az egyik feladatnál ugyanis több helyes választ is lehetett adni, a hivatalos javítókulcs alapján azonban csak az egyikért jár pont a diákoknak. A TTE szerint a 8. feladat a) pontjának első képéhez a „túltermelés” kifejezés mellett „az ipari termelés visszaesése” kifejezést is helyes megoldásnak kell tekinteni.

A tételkészítő bizottság elnöke az eduline-nak elmondta, ennél a feladatnál a megadott képekhez kellett párosítani a fogalmakat, ez a karikatúra pedig egyértelműen a túltermelésre utal, ezért nem tartja indokoltnak a javítókulcs korrigálását.

Források: mennyi információ volt bennük?

Ahogy arról szerdán beszámoltunk, több szaktanár úgy nyilatkozott, viszonylag kevés információ volt az esszéfeladatoknál megadott forrásokban. Csapodi Zoltán szerint a feladatsor második részében kettős feladatot kaptak a diákok: a megadott témákkal kapcsolatos forrást kellett elemezniük, emellett azonban a saját ismereteiket is kellett használniuk.

„A kétszintű érettségi első éveiben valóban több információt tartalmaztak a forrásszövegek, az elmúlt két-három évben azonban tudatosan törekszünk arra, hogy a források a teljes téma csak egy részéhez nyújtsanak információt, az esszé másik részét a diákoknak a saját ismereteik alapján kell megfogalmazniuk, ez a tanároknak a javításnál is fontos szempont” – mondta a tételkészítő bizottság elnöke, aki szerint a feladatsorokba pont annyi forrás kerül, amennyinek az elemzését elvárják a vizsgázóktól.

Mit tartalmaz a középiskolai történelmi atlasz?

Több vizsgázó jelezte a középszintű történelemérettségi után, hogy a 20., a rendszerváltás utáni magyar társadalom nemzeti és etnikai kisebbségeihez kapcsolódó esszéfeladathoz nem találtak használható térképet a középiskolai atlaszban, pedig a feladat utasításában az állt, „használja a középiskolai történelmi atlaszt”.

Csapodi Zoltán szerint többféle történelmi atlasz van forgalomban, ezek többségében két térképet - a századeleji nemzetiségekre, valamint a második világháború utáni népmozgásokra vonatkozót - is találhattak a vizsgázók, ezek alapján lehetett egyértelmű következtetéseket levonni a mai Magyarország nemzetiségi viszonyaival kapcsolatban.

,,A legújabb kiadásban már van a jelen állapotra vonatkozó térkép is. Az ehhez hasonló problémákat azzal lehetne megelőzni, ha maga a feladatsor tartalmazná a szükséges térképrészleteket. Akkor nem fordulhatna elő, hogy a különböző atlaszok eltérő tartalma miatt egyik diák több, a másik pedig kevesebb segédletet tud igénybe venni. Ezt javasoltam is, de egyelőre nem módosították az ide vonatkozó rendeletet" - tette hozzá.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.