Nem módosítják a középszintű történelemérettségi javítókulcsát

Nem tartja indokoltnak a középszintű történelemérettségi javítókulcsának korrigálását a tételkészítő bizottság elnöke. A Történelemtanárok Egylete csütörtökön jelezte, hogy az egyik feladatnál – véleményük szerint – két válasz is elfogadható.

  • Eduline
Nem változtatnak a középszintű történelemérettségi javítókulcsán
túry

„Nem támasztották alá komoly szakmai érvekkel a kérést, a kollégáimmal nem is igazán értettük a felvetést” – így kommentálta Csapodi Zoltán, a történelemérettségi feladatait összeállító bizottság elnöke, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola szaktanára a Történelemtanárok Egyletének csütörtöki közleményét.

A szervezet szerint korrigálni kell a középfokú írásbeli javítókulcsát, az egyik feladatnál ugyanis több helyes választ is lehetett adni, a hivatalos javítókulcs alapján azonban csak az egyikért jár pont a diákoknak. A TTE szerint a 8. feladat a) pontjának első képéhez a „túltermelés” kifejezés mellett „az ipari termelés visszaesése” kifejezést is helyes megoldásnak kell tekinteni.

A tételkészítő bizottság elnöke az eduline-nak elmondta, ennél a feladatnál a megadott képekhez kellett párosítani a fogalmakat, ez a karikatúra pedig egyértelműen a túltermelésre utal, ezért nem tartja indokoltnak a javítókulcs korrigálását.

Források: mennyi információ volt bennük?

Ahogy arról szerdán beszámoltunk, több szaktanár úgy nyilatkozott, viszonylag kevés információ volt az esszéfeladatoknál megadott forrásokban. Csapodi Zoltán szerint a feladatsor második részében kettős feladatot kaptak a diákok: a megadott témákkal kapcsolatos forrást kellett elemezniük, emellett azonban a saját ismereteiket is kellett használniuk.

„A kétszintű érettségi első éveiben valóban több információt tartalmaztak a forrásszövegek, az elmúlt két-három évben azonban tudatosan törekszünk arra, hogy a források a teljes téma csak egy részéhez nyújtsanak információt, az esszé másik részét a diákoknak a saját ismereteik alapján kell megfogalmazniuk, ez a tanároknak a javításnál is fontos szempont” – mondta a tételkészítő bizottság elnöke, aki szerint a feladatsorokba pont annyi forrás kerül, amennyinek az elemzését elvárják a vizsgázóktól.

Mit tartalmaz a középiskolai történelmi atlasz?

Több vizsgázó jelezte a középszintű történelemérettségi után, hogy a 20., a rendszerváltás utáni magyar társadalom nemzeti és etnikai kisebbségeihez kapcsolódó esszéfeladathoz nem találtak használható térképet a középiskolai atlaszban, pedig a feladat utasításában az állt, „használja a középiskolai történelmi atlaszt”.

Csapodi Zoltán szerint többféle történelmi atlasz van forgalomban, ezek többségében két térképet - a századeleji nemzetiségekre, valamint a második világháború utáni népmozgásokra vonatkozót - is találhattak a vizsgázók, ezek alapján lehetett egyértelmű következtetéseket levonni a mai Magyarország nemzetiségi viszonyaival kapcsolatban.

,,A legújabb kiadásban már van a jelen állapotra vonatkozó térkép is. Az ehhez hasonló problémákat azzal lehetne megelőzni, ha maga a feladatsor tartalmazná a szükséges térképrészleteket. Akkor nem fordulhatna elő, hogy a különböző atlaszok eltérő tartalma miatt egyik diák több, a másik pedig kevesebb segédletet tud igénybe venni. Ezt javasoltam is, de egyelőre nem módosították az ide vonatkozó rendeletet" - tette hozzá.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna