Nem módosítják a középszintű történelemérettségi javítókulcsát

Nem tartja indokoltnak a középszintű történelemérettségi javítókulcsának korrigálását a tételkészítő bizottság elnöke. A Történelemtanárok Egylete csütörtökön jelezte, hogy az egyik feladatnál – véleményük szerint – két válasz is elfogadható.

  • Eduline
Nem változtatnak a középszintű történelemérettségi javítókulcsán
túry

„Nem támasztották alá komoly szakmai érvekkel a kérést, a kollégáimmal nem is igazán értettük a felvetést” – így kommentálta Csapodi Zoltán, a történelemérettségi feladatait összeállító bizottság elnöke, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola szaktanára a Történelemtanárok Egyletének csütörtöki közleményét.

A szervezet szerint korrigálni kell a középfokú írásbeli javítókulcsát, az egyik feladatnál ugyanis több helyes választ is lehetett adni, a hivatalos javítókulcs alapján azonban csak az egyikért jár pont a diákoknak. A TTE szerint a 8. feladat a) pontjának első képéhez a „túltermelés” kifejezés mellett „az ipari termelés visszaesése” kifejezést is helyes megoldásnak kell tekinteni.

A tételkészítő bizottság elnöke az eduline-nak elmondta, ennél a feladatnál a megadott képekhez kellett párosítani a fogalmakat, ez a karikatúra pedig egyértelműen a túltermelésre utal, ezért nem tartja indokoltnak a javítókulcs korrigálását.

Források: mennyi információ volt bennük?

Ahogy arról szerdán beszámoltunk, több szaktanár úgy nyilatkozott, viszonylag kevés információ volt az esszéfeladatoknál megadott forrásokban. Csapodi Zoltán szerint a feladatsor második részében kettős feladatot kaptak a diákok: a megadott témákkal kapcsolatos forrást kellett elemezniük, emellett azonban a saját ismereteiket is kellett használniuk.

„A kétszintű érettségi első éveiben valóban több információt tartalmaztak a forrásszövegek, az elmúlt két-három évben azonban tudatosan törekszünk arra, hogy a források a teljes téma csak egy részéhez nyújtsanak információt, az esszé másik részét a diákoknak a saját ismereteik alapján kell megfogalmazniuk, ez a tanároknak a javításnál is fontos szempont” – mondta a tételkészítő bizottság elnöke, aki szerint a feladatsorokba pont annyi forrás kerül, amennyinek az elemzését elvárják a vizsgázóktól.

Mit tartalmaz a középiskolai történelmi atlasz?

Több vizsgázó jelezte a középszintű történelemérettségi után, hogy a 20., a rendszerváltás utáni magyar társadalom nemzeti és etnikai kisebbségeihez kapcsolódó esszéfeladathoz nem találtak használható térképet a középiskolai atlaszban, pedig a feladat utasításában az állt, „használja a középiskolai történelmi atlaszt”.

Csapodi Zoltán szerint többféle történelmi atlasz van forgalomban, ezek többségében két térképet - a századeleji nemzetiségekre, valamint a második világháború utáni népmozgásokra vonatkozót - is találhattak a vizsgázók, ezek alapján lehetett egyértelmű következtetéseket levonni a mai Magyarország nemzetiségi viszonyaival kapcsolatban.

,,A legújabb kiadásban már van a jelen állapotra vonatkozó térkép is. Az ehhez hasonló problémákat azzal lehetne megelőzni, ha maga a feladatsor tartalmazná a szükséges térképrészleteket. Akkor nem fordulhatna elő, hogy a különböző atlaszok eltérő tartalma miatt egyik diák több, a másik pedig kevesebb segédletet tud igénybe venni. Ezt javasoltam is, de egyelőre nem módosították az ide vonatkozó rendeletet" - tette hozzá.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.