Mind a közép-, mind az emelt szintű érettségi véget ért történelemből. A legtöbb pontot érő feladatok között a világgazdasági válsággal, a pénzpiaccal és az Európai Unióval kapcsolatos kérdés is volt.
Az emelt szintű érettségin az I. részre a diákok 100 percet kaptak, a II. részre pedig 140 percet. A részeken belül a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatták meg az egyes feladatok között. Először az első feladatlapot kellett megoldaniuk, majd a másodikat. A II. feladatlapban hat feladatából hármat kellett választaniuk: egy rövid, egy hosszú és egy komplex feladatot.
Az írásbeli vizsga szöveges feladatait az alábbi kronológiai szakaszolás szerint jelölték: az ókortól 1849-ig, 1849-től napjainkig és komplex feladat az ókortól napjainkig. Ezekben a feladatokban néhány összefüggő mondatban vagy hosszabb szövegben kellett kifejteniük a válaszaikat. Minden feladat valamely forrás feldolgozását, értelmezését várja el.
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat. A 2018-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
A rövidebb feladatok között volt egy a világgazdasági válságról szóló, amelyhez a diákok több forrást és egy karikatúrát is kaptak. Több rövidebb feladat volt az 1848 előtti időszakból is, ezekhez is sok forrást elemezhettek a vizsgázók, illetve igaz-hamis feladatot is meg kellett oldaniuk.
A rövid esszék között szerepelt XIV. Lajossal és Mussolini külpolitikájával foglalkozó is. A komplex esszéknél pedig volt olyan feladat, amelynél a diákoknak I. (Szent) István és Nagy Károly politikáját kellett összehasonlítaniuk. A második részben ezeken kívül volt szó a reneszánszról, a magyar-török együttélésről a XVI. században és a XX. század földbirtokviszonyait is ismerniük kellett az érettségizőknek.
Indul a töriérettségi: feladatok és megoldások elsőként itt!
Szerdán a történelemmel folytatódik a 2018-as tavaszi érettségi szezon, több tízezren oldják majd meg a közép- és emelt szintű feladatsorokat. Az Eduline-on ma is mindent megtaláltok a feladatokról, diákokat és szaktanárokat kérdezünk a véleményükről, és persze jövünk a megoldásokkal! 07:44Milyen témákat kaptak a diákok tavaly?
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
