Ilyen feladatokat kaptak a diákok az emelt szintű töriérettségin: Mussolini, Szent István és Nagy Károly

Mind a közép-, mind az emelt szintű érettségi véget ért történelemből. A legtöbb pontot érő feladatok között a világgazdasági válsággal, a pénzpiaccal és az Európai Unióval kapcsolatos kérdés is volt.

  • Eduline
Túry Gergely

Az emelt szintű érettségin az I. részre a diákok 100 percet kaptak, a II. részre pedig 140 percet. A részeken belül a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatták meg az egyes feladatok között. Először az első feladatlapot kellett megoldaniuk, majd a másodikat. A II. feladatlapban hat feladatából hármat kellett választaniuk: egy rövid, egy hosszú és egy komplex feladatot.

Az írásbeli vizsga szöveges feladatait az alábbi kronológiai szakaszolás szerint jelölték: az ókortól 1849-ig, 1849-től napjainkig és komplex feladat az ókortól napjainkig. Ezekben a feladatokban néhány összefüggő mondatban vagy hosszabb szövegben kellett kifejteniük a válaszaikat. Minden feladat valamely forrás feldolgozását, értelmezését várja el.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat. A 2018-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

A rövidebb feladatok között volt egy a világgazdasági válságról szóló, amelyhez a diákok több forrást és egy karikatúrát is kaptak. Több rövidebb feladat volt az 1848 előtti időszakból is, ezekhez is sok forrást elemezhettek a vizsgázók, illetve igaz-hamis feladatot is meg kellett oldaniuk.

A rövid esszék között szerepelt XIV. Lajossal és Mussolini külpolitikájával foglalkozó is. A komplex esszéknél pedig volt olyan feladat, amelynél a diákoknak I. (Szent) István és Nagy Károly politikáját kellett összehasonlítaniuk. A második részben ezeken kívül volt szó a reneszánszról, a magyar-török együttélésről a XVI. században és a XX. század földbirtokviszonyait is ismerniük kellett az érettségizőknek.

Indul a töriérettségi: feladatok és megoldások elsőként itt!

Szerdán a történelemmel folytatódik a 2018-as tavaszi érettségi szezon, több tízezren oldják majd meg a közép- és emelt szintű feladatsorokat. Az Eduline-on ma is mindent megtaláltok a feladatokról, diákokat és szaktanárokat kérdezünk a véleményükről, és persze jövünk a megoldásokkal! 07:44Milyen témákat kaptak a diákok tavaly?

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.