Ilyen feladatokat kaptak a diákok az emelt szintű töriérettségin: Mussolini, Szent István és Nagy Károly

Mind a közép-, mind az emelt szintű érettségi véget ért történelemből. A legtöbb pontot érő feladatok között a világgazdasági válsággal, a pénzpiaccal és az Európai Unióval kapcsolatos kérdés is volt.

  • Eduline
Túry Gergely

Az emelt szintű érettségin az I. részre a diákok 100 percet kaptak, a II. részre pedig 140 percet. A részeken belül a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatták meg az egyes feladatok között. Először az első feladatlapot kellett megoldaniuk, majd a másodikat. A II. feladatlapban hat feladatából hármat kellett választaniuk: egy rövid, egy hosszú és egy komplex feladatot.

Az írásbeli vizsga szöveges feladatait az alábbi kronológiai szakaszolás szerint jelölték: az ókortól 1849-ig, 1849-től napjainkig és komplex feladat az ókortól napjainkig. Ezekben a feladatokban néhány összefüggő mondatban vagy hosszabb szövegben kellett kifejteniük a válaszaikat. Minden feladat valamely forrás feldolgozását, értelmezését várja el.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat. A 2018-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

A rövidebb feladatok között volt egy a világgazdasági válságról szóló, amelyhez a diákok több forrást és egy karikatúrát is kaptak. Több rövidebb feladat volt az 1848 előtti időszakból is, ezekhez is sok forrást elemezhettek a vizsgázók, illetve igaz-hamis feladatot is meg kellett oldaniuk.

A rövid esszék között szerepelt XIV. Lajossal és Mussolini külpolitikájával foglalkozó is. A komplex esszéknél pedig volt olyan feladat, amelynél a diákoknak I. (Szent) István és Nagy Károly politikáját kellett összehasonlítaniuk. A második részben ezeken kívül volt szó a reneszánszról, a magyar-török együttélésről a XVI. században és a XX. század földbirtokviszonyait is ismerniük kellett az érettségizőknek.

Indul a töriérettségi: feladatok és megoldások elsőként itt!

Szerdán a történelemmel folytatódik a 2018-as tavaszi érettségi szezon, több tízezren oldják majd meg a közép- és emelt szintű feladatsorokat. Az Eduline-on ma is mindent megtaláltok a feladatokról, diákokat és szaktanárokat kérdezünk a véleményükről, és persze jövünk a megoldásokkal! 07:44Milyen témákat kaptak a diákok tavaly?

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.