A második része a töriérettséginek már könnyebb, az esszékkel fel lehet húzni az eredményt egy jó osztályzatra. Ugyanakkor több kérdés is van, ami becsapós lehet és elterelheti a diákokat – mondta az eduline-nak nyilatkozó szaktanár.
A középszintű töriérettségi hivatalos megoldása
Az emelt szintű töriérettségi hivatalos megoldásaAz első rész nem hivatalos megoldása
A második rész nem hivatalos megoldása
Az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok után kifejtendő kérdéseket kaptak a diákok a történelemérettségin. A feladatok közül hármat kell kidolgozniuk, egy egyetemes történelemre vonatkozó feladatot, valamint kettő, a magyar történelemre vonatkozót – ezek közül az egyik egy rövid, a másik egy hosszú esszé kell, hogy legyen.
A kifejtős kérdésekről az eduline által megkérdezett szaktanár azt mondta, ezekkel talán fel lehet tornászni az első rész gyengébb eredményeit, mert mindegyik kérdés kifejezetten jó.
Galéria: ma a töriatlasz az érettségizők legjobb barátja
Fellégeztek az eduline-nak nyilatkozó diákok
Mint mondta, a fontos, hogy a diákok mindig elhelyezzék a témát térben és időben, tehát például az emberi jogok nyilatkozatára irányuló kérdésben mindenképpen szerepelnie kell, mikor íródott és hol.
Szerinte az egyetemes kérdések közül az első világháborúsat fogja a legtöbb diák választani, hiszen ez egy huszadik századi esemény, 12. osztályban tanulták, tehát viszonylag friss a tudásuk róla, valamint most évfordulója is van a világháborúnak.
A szaktanár úgy látja, a Hunyadi Mátyás adópolitikájára rákérdező feladat azért lehet nehézkes, mert bár sok szó szokott esni erről a témáról, a diákoknak arra ügyelniük kell, hogy csak az adópolitikáról írjanak, ne csapongjanak a külpolitika vagy egyéb területek felé, mert súlyos pontlevonás járhat érte.
Becsapós lehet a forrás
A jobbágyfelszabadítás kapcsán elmondta, a forrás nagyon elviheti a diákokat, mivel ott a dátum szeptemberi, amiről azonban nekik írniuk kellett, azok márciusi események.
II. József legfontosabb rendeletei, a felvilágosult abszolutizmus a szóbeliken is gyakran szerepel, ezért ezt illene tudnia a diákoknak, valamint még ha a tárgyi ismeretekben vannak is hiányosságaik, a forrásszövegek sokat segítenek.
A Rákosi-korszak iparfejlesztésére irányuló kérdésnél csak jól kell előhívni az ismereteket, ki kell azonban térni a többi ágazat sanyarú sorsára is. A második világháború utáni Magyarországgal még mindenképpen kellett foglalkozniuk a történelemórákon. A Kádár-korszakra vonatkozó kérdés áttekintő jellegűbb, a kulcsszavaknak, mint a gulyáskommunizmus, a 3 T-elve szerepelnie kell benne, valamint célszerű összehasonlítani a Rákosi-korszakkal.
„Összességében elmondható, hogy az első része a történelemérettséginek nehezebb volt, de az esszék segítségével fel lehet tornászni az eredményt egy jó érdemjegyre. Annak azonban, aki száz százalékot akart teljesíteni, sokat kellett tanulnia és készülnie” – mondta a szaktanár.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
