A második része a töriérettséginek már könnyebb, az esszékkel fel lehet húzni az eredményt egy jó osztályzatra. Ugyanakkor több kérdés is van, ami becsapós lehet és elterelheti a diákokat – mondta az eduline-nak nyilatkozó szaktanár.
A középszintű töriérettségi hivatalos megoldása
Az emelt szintű töriérettségi hivatalos megoldásaAz első rész nem hivatalos megoldása
A második rész nem hivatalos megoldása
Az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok után kifejtendő kérdéseket kaptak a diákok a történelemérettségin. A feladatok közül hármat kell kidolgozniuk, egy egyetemes történelemre vonatkozó feladatot, valamint kettő, a magyar történelemre vonatkozót – ezek közül az egyik egy rövid, a másik egy hosszú esszé kell, hogy legyen.
A kifejtős kérdésekről az eduline által megkérdezett szaktanár azt mondta, ezekkel talán fel lehet tornászni az első rész gyengébb eredményeit, mert mindegyik kérdés kifejezetten jó.
Galéria: ma a töriatlasz az érettségizők legjobb barátja
Fellégeztek az eduline-nak nyilatkozó diákok
Mint mondta, a fontos, hogy a diákok mindig elhelyezzék a témát térben és időben, tehát például az emberi jogok nyilatkozatára irányuló kérdésben mindenképpen szerepelnie kell, mikor íródott és hol.
Szerinte az egyetemes kérdések közül az első világháborúsat fogja a legtöbb diák választani, hiszen ez egy huszadik századi esemény, 12. osztályban tanulták, tehát viszonylag friss a tudásuk róla, valamint most évfordulója is van a világháborúnak.
A szaktanár úgy látja, a Hunyadi Mátyás adópolitikájára rákérdező feladat azért lehet nehézkes, mert bár sok szó szokott esni erről a témáról, a diákoknak arra ügyelniük kell, hogy csak az adópolitikáról írjanak, ne csapongjanak a külpolitika vagy egyéb területek felé, mert súlyos pontlevonás járhat érte.
Becsapós lehet a forrás
A jobbágyfelszabadítás kapcsán elmondta, a forrás nagyon elviheti a diákokat, mivel ott a dátum szeptemberi, amiről azonban nekik írniuk kellett, azok márciusi események.
II. József legfontosabb rendeletei, a felvilágosult abszolutizmus a szóbeliken is gyakran szerepel, ezért ezt illene tudnia a diákoknak, valamint még ha a tárgyi ismeretekben vannak is hiányosságaik, a forrásszövegek sokat segítenek.
A Rákosi-korszak iparfejlesztésére irányuló kérdésnél csak jól kell előhívni az ismereteket, ki kell azonban térni a többi ágazat sanyarú sorsára is. A második világháború utáni Magyarországgal még mindenképpen kellett foglalkozniuk a történelemórákon. A Kádár-korszakra vonatkozó kérdés áttekintő jellegűbb, a kulcsszavaknak, mint a gulyáskommunizmus, a 3 T-elve szerepelnie kell benne, valamint célszerű összehasonlítani a Rákosi-korszakkal.
„Összességében elmondható, hogy az első része a történelemérettséginek nehezebb volt, de az esszék segítségével fel lehet tornászni az eredményt egy jó érdemjegyre. Annak azonban, aki száz százalékot akart teljesíteni, sokat kellett tanulnia és készülnie” – mondta a szaktanár.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
