Problémás feladatok a töriérettségin: itt a tanári válasz

Melyek voltak a legproblémásabb feladatok a középszintű töriérettségin? Az eduline olvasói több kérdést feltettek a feladatsorról és a megoldásokról - itt találjátok a választ.

  • Eduline
pixabay.com

Az 1. feladat C kérdésénél a nem hivatalos megoldás a D. szöveget adja meg, de nem inkább a B. lenne a helyes?

A C feladat így hangzott: „A 378-ban Hadrianopolisnál elszenvedett vereség után a római császár engedélyezte a nyugati gótok betelepülését a birodalom balkáni területeire. A nyugati gótok itt a rómaiak szövetségeseként, saját kormányzatuk alatt élhettek.”

A D szöveg: „Ostromolják Rómát, a polgárok életét arannyal váltják meg, s miután kifosztották őket, újból bekerítik, hogy vagyonuk után életüket is elveszítsék. Elfoglalják a várost, amely az egész világot magába foglalta. Sőt, mielőtt fegyverrel bevennék, éhen pusztul.”

A középszintű töriérettségi hivatalos megoldása.

Az emelt szintű töriérettségi hivatalos megoldása.

A középszintű töri első részének nem hivatalos megoldásait itt találjátok.

A második rész megoldásait itt.

A folyamatosan frissülő, percről percre anyagunkat pedig itt.

A B szöveg: „A törvényhozó nem adhatja azok kezébe a fegyvert, akik nem az ő törvényei között születtek és nevelkedtek. Csak vakmerő nézheti tétlenül, anélkül, hogy a félelem átjárná, hogy egy saját törvényei szerint élő nagy létszámú fiatalság a saját országában háborús gyakorlatokat hajt végre.”

Szaktanári vélemény szerint mind a B, mind a D válasz helyes lehet, csak a megoldókulcs dönti el a kérdést. Az eduline által megkérdezett szaktanár azért a D-t tartja helyesnek, mert a gótok 410-ben megtámadták és kifosztották Rómát.

A 2. feladat B. részében biztos, hogy a válasz Velence? Nem Bizánc vagy Genova?

A feladat így hangzott: „Európa egyik leggazdagabb állama. A Földközi-tengeri kereskedelem jelentős központja, a keresztes hadjáratok szállítója és finanszírozója, időszakonként a Magyar Királyság politikai ellenfele volt.”

Erre a kérdésre azért nem helyes Genova, mert sosem harcolt a Magyar Királysággal, Bizánc pedig nem finanszírozta a keresztes hadjáratokat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.