A magyar gazdaságnak elsősorban mérnökökre, informatikusokra és természettudományos végzettséggel rendelkező szakemberekre van szüksége. Ezért a kormány a következő időszakban azért dolgozik majd, hogy a felsőoktatásba jelentkező diákok 40 százaléka ilyen jellegű képzésre felvételizzen – ezt mondta Palkovics László innovációs miniszter egy keddi konferencián.
A tárcavezető szerint míg 2012-ben a felsőoktatásba jelentkezőknek csupán 22 százaléka választott ilyen képzést, 2018-ban ez az arány már elérte a 29 százalékot.
Palkovics László arról nem beszélt, hogyan "terelnének" több felvételizőt ezekre a képzésekre. Korábban volt szó egy olyan ösztöndíj létrehozásáról, amelyet – az osztatlan tanárszakra járók Klebelsberg-ösztöndíjához hasonlóan – csak az informatikus szakosok kaphatnának meg, ám a havi 100 ezer forintos támogatás bevezetéséről több hónapja nem esett szó.
A természettudományos, műszaki és informatikai képzésekre jelentkezők számával egyébként már a 2016-os felsőoktatási stratégia is foglalkozott, akkor azt írták, „az elmúlt évek adatait nézve a képzési területre jelentkezők és a felvettek száma folyamatosan csökken, míg az arányuk lényegében stagnál. A túljelentkezési arány alacsony, nincs valódi verseny a bekerülésért”.
Túl kevés a jelentkező – túl nagy a lemorzsolódás
Ezeken a képzési területeken ráadásul a lemorzsolódási arány is riasztó. Múlt héten számoltunk be arról, hogy a Felsőoktatási Pályakövetés 2016 adatait feldolgozó friss elemzésből kiderül: a műszaki BSc-szakosok majdnem negyven százaléka lemorzsolódott, a hallgatóknak alig több mint 41 százaléka fejezte be sikeresen a tanulmányait.
A kutatás arra is rámutatott, hogy a levelező, esti vagy távoktatási formában tanulók közül még többen morzsolódnak le: a részidős képzések 2010-ben kezdett hallgatóinak 54 százaléka sikertelenül folytatott egyetemi-főiskolai tanulmányokat, míg a nappali tagozatosok körében ez az arány „mindössze” 36 százalék.
A fizetős szakokon sem jobbak az eredmények: a 2010-es évfolyam költségtérítéses hallgatóinak mindössze negyede tudta befejezni a tanulmányait, 54 százalékuk lemorzsolódott. Az államilag támogatott képzésekre felvettek körében valamivel jobb a helyzet, 36 százalékuk hagyta el abszolutórium és diploma nélkül az egyetemet vagy főiskolát.
Végzős középiskolások, figyelem! Ezt már most tudni lehet a 2019-es felvételiről
Másfél hónap múlva kezdődik a 2019-es egyetemi-főiskolai felvételi, de sok mindent már most lehet tudni: marad például az érettségi pontok duplázása, és azt is közzétették már, milyen szakokhoz kell emelt szintű érettségi.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
