A magyar gazdaságnak elsősorban mérnökökre, informatikusokra és természettudományos végzettséggel rendelkező szakemberekre van szüksége. Ezért a kormány a következő időszakban azért dolgozik majd, hogy a felsőoktatásba jelentkező diákok 40 százaléka ilyen jellegű képzésre felvételizzen – ezt mondta Palkovics László innovációs miniszter egy keddi konferencián.
A tárcavezető szerint míg 2012-ben a felsőoktatásba jelentkezőknek csupán 22 százaléka választott ilyen képzést, 2018-ban ez az arány már elérte a 29 százalékot.
Palkovics László arról nem beszélt, hogyan "terelnének" több felvételizőt ezekre a képzésekre. Korábban volt szó egy olyan ösztöndíj létrehozásáról, amelyet – az osztatlan tanárszakra járók Klebelsberg-ösztöndíjához hasonlóan – csak az informatikus szakosok kaphatnának meg, ám a havi 100 ezer forintos támogatás bevezetéséről több hónapja nem esett szó.
A természettudományos, műszaki és informatikai képzésekre jelentkezők számával egyébként már a 2016-os felsőoktatási stratégia is foglalkozott, akkor azt írták, „az elmúlt évek adatait nézve a képzési területre jelentkezők és a felvettek száma folyamatosan csökken, míg az arányuk lényegében stagnál. A túljelentkezési arány alacsony, nincs valódi verseny a bekerülésért”.
Túl kevés a jelentkező – túl nagy a lemorzsolódás
Ezeken a képzési területeken ráadásul a lemorzsolódási arány is riasztó. Múlt héten számoltunk be arról, hogy a Felsőoktatási Pályakövetés 2016 adatait feldolgozó friss elemzésből kiderül: a műszaki BSc-szakosok majdnem negyven százaléka lemorzsolódott, a hallgatóknak alig több mint 41 százaléka fejezte be sikeresen a tanulmányait.
A kutatás arra is rámutatott, hogy a levelező, esti vagy távoktatási formában tanulók közül még többen morzsolódnak le: a részidős képzések 2010-ben kezdett hallgatóinak 54 százaléka sikertelenül folytatott egyetemi-főiskolai tanulmányokat, míg a nappali tagozatosok körében ez az arány „mindössze” 36 százalék.
A fizetős szakokon sem jobbak az eredmények: a 2010-es évfolyam költségtérítéses hallgatóinak mindössze negyede tudta befejezni a tanulmányait, 54 százalékuk lemorzsolódott. Az államilag támogatott képzésekre felvettek körében valamivel jobb a helyzet, 36 százalékuk hagyta el abszolutórium és diploma nélkül az egyetemet vagy főiskolát.
Végzős középiskolások, figyelem! Ezt már most tudni lehet a 2019-es felvételiről
Másfél hónap múlva kezdődik a 2019-es egyetemi-főiskolai felvételi, de sok mindent már most lehet tudni: marad például az érettségi pontok duplázása, és azt is közzétették már, milyen szakokhoz kell emelt szintű érettségi.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
