Jön a feketeleves: ennyit kell fizetni 2015-ben a tizenhat népszerű szakért

A 2015-ös felvételin már negyvenegy szakon kell előzetesen meghatározott ponthatárt elérniük a jelentkezőknek, ha állami ösztöndíjas helyet szeretnének szerezni. Akinek ez nem jön össze, az csak önköltséges formában kezdheti el tanulmányait. Utánajártunk, mennyit kell fizetni a 2015/2016-os tanévtől a 16 népszerű szakon.

  • Eduline
Shutterstock

2015-ben is csak azok szerezhetnek állami ösztöndíjas helyet azon a tizenhat népszerű szakon, amelyen már harmadik éve határoznak központi ponthatárt, akik elérik a központi ponthatárt.

Fontos, hogy ezek csak előzetes, minimális követelmények: ha a jelentkezők felvételi pontszáma magasabb lesz, a bekerülési limitet is magasabban húzzák majd meg. A 2015-ös felvételin a tizenhat mellett további huszonöt szakon lesz központi ponthatár: a teljes listát itt találjátok. A felvételivel kapcsolatos legfrissebb cikkeinket itt olvashatjátok.

Azoknak, akik nem kerülnek be a támogatott képzésre, és vállalják az önköltséges formát, szemeszterenként legalább 150 ezer forintot kell fizetniük. Íme, a ponthatárok és a szakok önköltsége nappali tagozaton:

Képzés

2015-ös központi ponthatár (állami ösztöndíjas képzés)

2015-ös önköltség (a legolcsóbb és a legdrágább képzés)

alkalmazott közgazdaságtan (magyar nyelven)

465

185 000-250 000 Ft/félév

andragógia

430

170 000-234 000 Ft/félév

emberi erőforrások

443

160 000-249 000 Ft/félév

gazdálkodási és menedzsment (magyar nyelven)

455

160 000-350 000 Ft/félév

gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés (magyar nyelven)

465

245 000 Ft/félév

igazságügyi igazgatási

424

170 000-195 000 Ft/félév

jogász

460

220 000-300 000 Ft/félév

kereskedelem és marketing (magyar nyelven)

449

170 000-350 000 Ft/félév

kommunikáció és médiatudomány (magyar nyelven)

455

180 000-289 000 Ft/félév

közszolgálati

440

175 000-245 000 Ft/félév

munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási

410

170 000-180 000 Ft/félév

nemzetközi gazdálkodás (magyar nyelven)

460

170 000-350 000 Ft/félév

nemzetközi tanulmányok (magyar nyelven)

465

170 000-280 000 Ft/félév

pénzügy és számvitel (magyar nyelven)

458

160 000-350 000 Ft/félév

turizmus-vendéglátás (magyar nyelven)

428

170 000-350 000 Ft/félév

üzleti szakoktató (csak levelező képzés)

440

150 000-160 000 Ft/félév

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.