Erre kellett figyelni a magyarérettségin - szaktanárt kérdeztünk a feladatokról

Mire kellett odafigyelni a középszintű magyarérettségi első részében? Milyen szempontok alapján kellett megírni az érvelést és a hivatalos levelet? Szabó Rolandot, az Érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium magyartanárát, az ELTE Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének megbízott oktatóját kérdeztük.

  • Eduline
Túry Gergely

"A feladatsor egy viszonylag könnyen olvasható és értelmezhető ismeretterjesztő-pszichológiai szöveg egy mindig aktuális kérdésről, a barátságról. A lábjegyzetek és a számozások minden vizsgázó számára egyértelművé teszik a szöveget. Ámbár izgalmasabb is lehetett volna azáltal, ha a szövegben olvasható idegen kifejezések egy részét mint például a szociológia, humánetológus, mobilitás vagy networking lábjegyzet nélkül hagyva, azok jelentését firtatja a kérdéssor. Ezek olyan terminusok, amelyek jelentése egyértelműen kiderül a szövegből" - mondja Szabó Roland, az Érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium magyartanára, az ELTE Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének megbízott oktatója, aki szerint a feladatsor kérdései a klasszikus szövegértési kérdés-struktúrába illeszkednek.

Megvannak a középszintű magyarérettségi hivatalos megoldásai.

Az emelt szintű magyarérettségi hivatalos megoldásait is közzétették.

Itt van a magyarérettségi megoldása: szövegértési feladatsor

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok a magyarérettségiről.

Ezt a szövegértési feladatot kapták az érettségizők magyarból.

Nehéz szöveget kaptak a diákok a középszintű magyarérettségi szövegértési részében.

Az érvelés és a hivatalos levél írása sem okozhat gondot a magyarból középszinten vizsgázóknak.

Kiszúrás-e, hogy "ismeretlen" szerző művét kell elemezni?

"Alapvetően a kérdések első harmada a szöveg lényegi fókuszpontjaira kérdez rá, ezzel a legelemibb kompetenciát, az szövegértelmezési készséget mérve. Találhatunk a feladatok között érvelési kérdéseket is, amelyek alapvetően egy fokkal a szoros szövegértésen túlmutatva önállóan megkonstruálandó gondolatokat kérnek. A kérdéssor a szokásos táblázatos formában is visszakér szövegjelentéseket, a megoldókulcstól függ majd, hogy soronként 0 és 2, vagy válaszelemenként 1-1 pont szerezhető majd. Két rövid szövegalkotási feladatot is tartalmaz a feladatsor, amelynél érdemes a rövidsége miatt lényegre törő válaszokat adni, de mindezt úgy, hogy ügyelni kell arra, hogy összefüggő szöveg maradjon a válasz amellett, hogy a feladatok részutasításait is betartja" - magyarázza.

Erre kellett figyelni az érvelésnél és a hivatalos levélnél

Szabó Roland hozzáteszi: az érvelési szövegalkotás kiindulópontja a klasszikus, magyar szokások összevetése a nyugati szokásokkal. A szaktanár kiemeli: a feladat utasításai szerint a vizsgázóknak figyelniük kell arra, hogy válaszukban alapvetően az új típusú szokások mellett érveljenek. Ugyanakkor a feladat meghagyja azt is, hogy akár elutasító érveket is felsoroljanak, de csak miután az új szokás(ok) melletti érveiket megfogalmazták. Érdemes ennél a feladattípusnál a biztos utat választani, tehát 3-5 érvnél nem többet hozni. Ugyanakkor választhatják azt is a vizsgázók, hogy mindhárom megnevezett ünnep mellett –Valentin-nap, nőnap, halloween – hoznak érveket, de azt is, hogy csak egy vagy kettő ünnep mellett érvelnek, hiszen a feladat meghagyja a vagylagosság lehetőségét: „...a Valentin-nap, a nőnap vagy a halloween mellett!”

"Némi anomáliát okozhat, hogy a következő utasítás – „Ön hogyan vélekedik ezekről az ünnepekről?” – már többes számot használ, a megelőző utasítás pedig, mint ahogy a fentiekben is kifejtettem, a „vagy” kifejezés használatával választási lehetőséget hagy" - véli.

"Bármelyik út mellett is dönt a vizsgázó, el kell fogadni, amennyiben az érvelés műfajának megfelel a szöveg, amely szerint a bevezetőben a bázisszöveg segítségével fel kell vetni az esszé témáját, a tárgyalás részben érveket sorakoztatni az „állítás – alátámasztás” logikája mentén, majd zárásképp saját vélemény megfogalmazása" - magyarázza.

Hozzáteszi: a gyakorlati szövegalkotásnál – ami ez esetben egy klasszikus hivatalos levél megfogalmazása – két fontos szempontot kell szem előtt tartani. Az egyik a levél formai kereteire vonatkozik, hiszen a hivatalos levél igen kötött formájú és szerkezetű szöveg. Itt ügyelni kell arra, hogy a fejléc a tárgy megjelölésén túl tartalmazza a címzettet, majd mindezt egy új sorban a megszólítás követi, ami klasszikusan középre zárt, de a modernebb változatokban már a balra zárt forma sem ritka. Ezt követi maga a levél szövege és az indoklás rész, a szöveget pedig balra zárva a keltezés, jobbra zárva az elköszönés és aláírás zárja. A másik fontos szempont, hogy a feladat utasításainak megfelelő szöveget alkosson a vizsgázó tartalmilag is. Ennek megfelelően a feladat utasításait követve érvelő jellegű szövegalkotási feladat is ez egyben, hiszen 2-3 indoklást is hangsúlyozottan kér a feladat.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat. A 2018-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.