Már csak pár nap van a középszintű szóbeli érettségi vizsgákig - egyetemistákat és pályakezdőket kérdeztük arról, mi jut eszükbe a szóbeliről, volt-e olyan pillanat az érettségin, amit soha nem felejtenek el. Volt bőven, ezek közül szemezgettünk.
Amikor ráébredtem arra,
hogy két hét alatt...
... négy tantárgyból vagy száz tételt kellene átismételnem (és abban a pillanatban még meg sem mertem számolni, pontosan hányat)
És akkor kiderül:
nem csak ismétlésről van szó...
... sok tételcímről semmi nem ugrik be. Ki mondta, hogy az érettségire nem kell külön készülni, elég, ha a négy év alatt folyamatosan tanultál?
Amikor néhány nappal a vizsga előtt
azt hallottam a híradóban...
... hogy igazi strandidő lesz, mindenki menjen vízpartra. De én ezt a szép napot a szobában, tankönyvek között töltöttem. Mire véget értek a vizsgák, maratoni esőzés érkezett.
Amikor ráébredtem arra,
hogy a vizsgaelnök összekeverte a tételszámos papírokat...
... pedig már hónapokkal korábban megegyeztünk az osztályfőnökökkel, hogy balról kezdődnek majd a tételszámok. Pedig ennek tudatában választottam ki azokat a tételeket, amelyekből felkészültem.
Amikor az osztály legjobb tanulója
szóbelizett előttem...
... és lenyűgözte a vizsgaelnököt. Akinek így már jóval nagyobb elvárásai voltak.
Amikor ráébredtem,
hogy az érettségin nem érdemes humorizálni...
... pláne akkor nem, ha a vizsgaelnök nincs viccelődős kedvében
A 2017-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Tíz kérdés, amit minden érettségiző feltesz magának (újra és újra)
Ahogy egyre közeledik a "nagy nap", az ellenállás is egyre erősödik. 1. Hogy tudták ezt emberek kitűnőre megcsinálni? 2. Mi értelme van egyáltalán az érettséginek? 3. Miért nem tanultam folyamatosan az elmúlt 4 évben? 4. Ki volt az, aki ezt kitalálta? (egyébként erre itt a válasz) 5. Biztos, hogy jó ötödik tárgyat választottam?
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
