Megvannak a pótfelvételi ponthatárai: ennyi pont kellett a legnépszerűbb szakokhoz

Fülöp Máté

A pótfelvételire augusztus 8-ig lehetett jelentkezni, az egyetemek és főiskolák - néhány kivételtől eltekintve - csak önköltséges szakokat hirdethettek meg. Az előző évekhez hasonlóan a pótfelvételire idén is csak azok jelentkezhettek, akik egy szakra sem kerültek be a 2018-as felvételin, vagy idén egyáltalán nem jelentkeztek egyetemre, főiskolára.

Fontos szabály a pótfelvételin, hogy a ponthatárok nem lehetnek alacsonyabbak az általános felvételin meghúzott ponthatárnál - ha például egy egyetem önköltséges óvodapedagógus szakán július végén 320 volt a ponthatár, oda a pótfelvételin sem lehetett kevesebb ponttal bejutni - és a jogszabályi minimumnál. Utóbbi az alap- és osztatlan képzéseken 280, a felsőoktatási szakképzéseken 240, mesterszakokon 50 pont.

Gazdasági és jogi szakok: hány pontra volt szükség?

Az idei felvételi legnépszerűbb alapszakjára, a gazdálkodási és menedzsmentre a pótfelvételin sem volt könnyű bejutni - annak ellenére, hogy a diákok csak önköltséges formát jelölhettek meg a jelentkezési lapon. A Budapesti Corvinus Egyeten székesfehérvári campusán például 390, a Budapesti Gazdasági Egyetem budapesti, magyar nyelvű képzéséhez 350, az angol nyelvűhöz 354 pont kellett. A Budapesti Metropolitan Egyetem angol nyelvű szakjához kereken 400, az Edutus Főiskola budapesti, levelező tagozatos képzéséhez pedig 372 pontot kellett gyűjteni.

Az önköltséges jogászképzéseket is meghirdették az egyetemek a pótfelvételin, a ponthatárok pedig - természetesen - sokkal alacsonyabbak voltak, mint az állami ösztöndíjas képzésen. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem levelező képzésére például 286, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nappali szakjára 374, a Pécsi Tudományegyetemre 327 ponttal lehetett bejutni. Szegeden 284-nél, a győri egyetemen 305-nél, Debrecenben 312-nél húzták meg a limitet.

A gépészmérnök alapszakra jelentkezők közül a Szegedi Tudományegyetem levelező képzését megjelölőknek volt szükségük a legtöbb pontra, ott 380 volt a limit. A Neumann János Egyetem nappali képzésén 355, a Debreceni Egyetemen 286, a Miskolci Egyetemen 288 volt a ponthatár.

A következő táblázatban a legnépszerűbb szakok ponthatárait láthatjátok (mindenhol a nappali, önköltséges képzést vettük alapul, a többi intézmény ponthatárát itt nézhetitek meg).

A legmagasabb ponthatárok

A Budapesti Metropolitan Egyetem turizmus-vendéglátás képzésén 500-nál húzták meg a ponthatárt. Szintén magas pontszám kellett az Eszterházy Károly Egyetemre is, itt 480 ponttal lehetett bekerülni a csecsemő- és kisgyermeknevelő szakra. Magas volt a ponthatár a Kodolányi János Főiskola levelezős kommunikáció szakán és a Semmelweis Egyetem általános orvosi szakán is. Az előbbihez 478, míg az utóbbihoz 472 pontot kellett elérni a felvételizőknek.

A felvettek a felvételi határozatot és a beiratkozással kapcsolatos tudnivalókat a ponthatárok kihirdetését követően a felsőoktatási intézménytől kapják meg szeptember első napjaiban.