Nyilvánosságra hozták a 2018-as pótfelvételi ponthatárait: voltak olyan alapszakok, amelyekre közepes érettségivel is be lehetett kerülni, a népszerű szakok zömén azonban 300 és 400 közötti ponthatárokat húztak - annak ellenére, hogy ezeket kizárólag önköltséges, vagyis fizetős formában hirdethették meg az egyetemek és főiskolák.
A pótfelvételire augusztus 8-ig lehetett jelentkezni, az egyetemek és főiskolák - néhány kivételtől eltekintve - csak önköltséges szakokat hirdethettek meg. Az előző évekhez hasonlóan a pótfelvételire idén is csak azok jelentkezhettek, akik egy szakra sem kerültek be a 2018-as felvételin, vagy idén egyáltalán nem jelentkeztek egyetemre, főiskolára.
Fontos szabály a pótfelvételin, hogy a ponthatárok nem lehetnek alacsonyabbak az általános felvételin meghúzott ponthatárnál - ha például egy egyetem önköltséges óvodapedagógus szakán július végén 320 volt a ponthatár, oda a pótfelvételin sem lehetett kevesebb ponttal bejutni - és a jogszabályi minimumnál. Utóbbi az alap- és osztatlan képzéseken 280, a felsőoktatási szakképzéseken 240, mesterszakokon 50 pont.
Gazdasági és jogi szakok: hány pontra volt szükség?
Az idei felvételi legnépszerűbb alapszakjára, a gazdálkodási és menedzsmentre a pótfelvételin sem volt könnyű bejutni - annak ellenére, hogy a diákok csak önköltséges formát jelölhettek meg a jelentkezési lapon. A Budapesti Corvinus Egyeten székesfehérvári campusán például 390, a Budapesti Gazdasági Egyetem budapesti, magyar nyelvű képzéséhez 350, az angol nyelvűhöz 354 pont kellett. A Budapesti Metropolitan Egyetem angol nyelvű szakjához kereken 400, az Edutus Főiskola budapesti, levelező tagozatos képzéséhez pedig 372 pontot kellett gyűjteni.
Az önköltséges jogászképzéseket is meghirdették az egyetemek a pótfelvételin, a ponthatárok pedig - természetesen - sokkal alacsonyabbak voltak, mint az állami ösztöndíjas képzésen. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem levelező képzésére például 286, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nappali szakjára 374, a Pécsi Tudományegyetemre 327 ponttal lehetett bejutni. Szegeden 284-nél, a győri egyetemen 305-nél, Debrecenben 312-nél húzták meg a limitet.
A gépészmérnök alapszakra jelentkezők közül a Szegedi Tudományegyetem levelező képzését megjelölőknek volt szükségük a legtöbb pontra, ott 380 volt a limit. A Neumann János Egyetem nappali képzésén 355, a Debreceni Egyetemen 286, a Miskolci Egyetemen 288 volt a ponthatár.
A következő táblázatban a legnépszerűbb szakok ponthatárait láthatjátok (mindenhol a nappali, önköltséges képzést vettük alapul, a többi intézmény ponthatárát itt nézhetitek meg).
| Alap- vagy osztatlan szak | Ponthatár | Ponthatár | Ponthatár |
| gazdálkodási és menedzsment | BCE (Székesfehérvár): 390 | DE: 319 | ELTE (Budapest): 354 |
| jogász | DE: 312 | PTE: 327 | SZTE: 284 |
| kereskedelem és marketing | BGE KKK: 280 | Edutus (Budapest): 326 | METU (magyar nyelvű): 284 |
| pénzügy és számvitel | BGE PSZK: 316 (magyar nyelvű) | DE: 284 | ZSKE: 326 |
| óvodapedagógus | DE: 432 | KRE: 289 | PTE: 428 |
| turizmus-vendéglátás | EKE: 318 | ME: 314 | PE (magyar nyelvű, Veszprém): 376 |
| emberi erőforrások | KJF (Budapest): 394 | KRE: 282 | SZIE (Budapest): 284 |
| gépészmérnöki | NJE: 355 | ÓE: 280 | PTE: 348 |
| programtervező informatikus | NYE: 301 | PTE (magyar nyelven): 324 | DE: 328 |
| kommunikáció és médiatudomány | BME (magyar nyelven): 370 | METU (magyar nyelven): 312 | PPKE: 297 |
A legmagasabb ponthatárok
A Budapesti Metropolitan Egyetem turizmus-vendéglátás képzésén 500-nál húzták meg a ponthatárt. Szintén magas pontszám kellett az Eszterházy Károly Egyetemre is, itt 480 ponttal lehetett bekerülni a csecsemő- és kisgyermeknevelő szakra. Magas volt a ponthatár a Kodolányi János Főiskola levelezős kommunikáció szakán és a Semmelweis Egyetem általános orvosi szakán is. Az előbbihez 478, míg az utóbbihoz 472 pontot kellett elérni a felvételizőknek.
A felvettek a felvételi határozatot és a beiratkozással kapcsolatos tudnivalókat a ponthatárok kihirdetését követően a felsőoktatási intézménytől kapják meg szeptember első napjaiban.
Hova vették fel a legtöbb diákot a tavalyi pótfelvételin?
Hamarosan lezárul a 2018-as pótfelvételi jelentkezés is. Addig lássuk, hány diákot vettek fel tavaly, ezek közül hányan kerültek be államilag támogatott helyre, valamint hogy melyik egyetemre vették a legtöbb hallgatót. Hányan jelentkeztek és hány diákot vettek fel tavaly pótfelvélivel? 2017-ben összesen 7364 diák jelentkezett pótfelvételivel valamilyen felsőoktatási szakra.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
