Mire számíthatnak a felvételizők? Ezek voltak a legnépszerűbb szakok tavaly a pótfelvételin

Hamarosan lezárul a 2018-as pótfelvételi jelentkezés is. Addig lássuk, hány diákot vettek fel tavaly, ezek közül hányan kerültek be államilag támogatott helyre, valamint hogy melyik egyetemre vették a legtöbb hallgatót.

  • Eduline
pixabay

Hányan jelentkeztek és hány diákot vettek fel tavaly pótfelvélivel?

2017-ben összesen 7364 diák jelentkezett pótfelvételivel valamilyen felsőoktatási szakra. Ebből 5118 vettek fel, 5029 diákot önköltségesre, 89-en pedig bekerültek államilag támogatott helyre.

Több mint 400 diákot vett fel a Pécsi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és a Budapesti Gazdagási Egyetem. 300-nál több egyetemista került a Széchenyi István Egyetemre, a Szegedi Tudományegyetemre, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetemre is pótfelvételivel.

Melyik volt a legnépszerűbb szak a tavalyi pótfelvételin?

Az alap és osztatlan képzések közül gazdálkodási és menedzsment szak, összesen 619-en jelentkeztek rá. Arról már korábban írtunk, hogy ezen a szakon mennyibe kerül egy félév a különböző egyetemeken:

És melyik szakra vették fel a legtöbb diákot?

Az alap és osztatlan képzések közül önköltségesre a gazdálkodási és menedzsment szakra, 458 diákot, államilag támogatott képzésre pedig a rendészeti igazgatásira vették fel a legtöbb diákot, mindössze 11 hallgatót.

Hova kerültek a legtöbben államilag támogatott helyre?

Az ápolás mesterszakra vették fel a legtöbb hallgatót államilag támogatott képzésre, 62 diákot.

A tavalyi pótfelvételi ponthatárait itt találjátok. Az idei pótfelvételiről pedig itt találjátok folyamatosan frissülő cikkeinket.

Most már igazi egyetemisták vagytok? Derítsétek ki

Közületek sokan szeptemberben kezditek az egyetemet, főiskolát. Már igazi egyetemistává avanzsáltatok? Mennyire ismeritek a következő fogalmakat? Ezekkel a kifejezésekkel sokat fogtok találkozni a következő időszakban.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.