Hamarosan lezárul a 2018-as pótfelvételi jelentkezés is. Addig lássuk, hány diákot vettek fel tavaly, ezek közül hányan kerültek be államilag támogatott helyre, valamint hogy melyik egyetemre vették a legtöbb hallgatót.
Hányan jelentkeztek és hány diákot vettek fel tavaly pótfelvélivel?
2017-ben összesen 7364 diák jelentkezett pótfelvételivel valamilyen felsőoktatási szakra. Ebből 5118 vettek fel, 5029 diákot önköltségesre, 89-en pedig bekerültek államilag támogatott helyre.
Több mint 400 diákot vett fel a Pécsi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és a Budapesti Gazdagási Egyetem. 300-nál több egyetemista került a Széchenyi István Egyetemre, a Szegedi Tudományegyetemre, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetemre is pótfelvételivel.
Melyik volt a legnépszerűbb szak a tavalyi pótfelvételin?
Az alap és osztatlan képzések közül gazdálkodási és menedzsment szak, összesen 619-en jelentkeztek rá. Arról már korábban írtunk, hogy ezen a szakon mennyibe kerül egy félév a különböző egyetemeken:
És melyik szakra vették fel a legtöbb diákot?
Az alap és osztatlan képzések közül önköltségesre a gazdálkodási és menedzsment szakra, 458 diákot, államilag támogatott képzésre pedig a rendészeti igazgatásira vették fel a legtöbb diákot, mindössze 11 hallgatót.
Hova kerültek a legtöbben államilag támogatott helyre?
Az ápolás mesterszakra vették fel a legtöbb hallgatót államilag támogatott képzésre, 62 diákot.
A tavalyi pótfelvételi ponthatárait itt találjátok. Az idei pótfelvételiről pedig itt találjátok folyamatosan frissülő cikkeinket.
Most már igazi egyetemisták vagytok? Derítsétek ki
Közületek sokan szeptemberben kezditek az egyetemet, főiskolát. Már igazi egyetemistává avanzsáltatok? Mennyire ismeritek a következő fogalmakat? Ezekkel a kifejezésekkel sokat fogtok találkozni a következő időszakban.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
