Ezek a legmagasabb ponthatárok a pótfelvételin: volt, ahová 500 pont kellett

A 2018-as pótfelvételin is húztak extrém magas ponthatárokat. Volt olyan képzés a felvételin, ahova csak a maximális 500 ponttal vagy éppen 480 ponttal lehetett bekerülni. Mutatjuk a teljes listát.

  • Eduline
Fülöp Máté

Toronymagasan a Budapesti Metropolitan Egyetem turizmus-vendéglátás képzése vezet, ide a maximális 500 ponttal lehetett csak bekerülni. Szintén magas pontszám kellett az Eszterházy Károly Egyetemre is, itt 480 ponttal lehetett bekerülni a csecsemő- és kisgyermeknevelő szakra. Magas volt a ponthatár a Kodolányi János Főiskola kommunikáció szakán, levelező formában és a Semmelweis Egyetem általános orvosi szakán is. Az előbbihez 478, míg az utóbbihoz 472 pontot kellett elérni a felvételizőknek.

Intézmény és szakPótfelvételi ponthatár 2017
 EKE - csecsemő- és kisgyermeknevelő (Eger)480
 KJF - kommunikáció és médiatudomány (levelező, Budapest)478
 SE - általános orvosi472
 PTE - óvodapedagógus (német nemzetiségi)472
 ELTE - történelem (Szombathely)462
 KJF - gazdálkodási és menzsment (levelező, Székesfehérvár)456
METU - turizmus-vendéglátás (levelező, felsőoktatási szakképzés)500
 DE - romanisztika (olasz)464
 PTE - politikatudományok442
 DE - óvodapedagógus432

A 2018-as pótfelvételi ponthatárainak teljes listáját itt nézhetitek meg, a legnépszerűbb szakok ponthatárairól szóló cikkünket pedig itt olvashatjátok.

Megvannak a pótfelvételi ponthatárai: ennyi pont kellett a legnépszerűbb szakokhoz

Nyilvánosságra hozták a 2018-as pótfelvételi ponthatárait: a legnépszerűbb szakok között van olyan, amelynek önköltséges formájára a minimális 280 ponttal is be lehetett kerülni, több képzésen azonban 400 körüli ponthatárokat húztak. A pótfelvételire augusztus 8-ig lehetett jelentkezni, az egyetemek és főiskolák - néhány kivételtől eltekintve - csak önköltséges szakokat hirdethettek meg.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.