Ezek a legmagasabb ponthatárok a pótfelvételin: volt, ahová 500 pont kellett

A 2018-as pótfelvételin is húztak extrém magas ponthatárokat. Volt olyan képzés a felvételin, ahova csak a maximális 500 ponttal vagy éppen 480 ponttal lehetett bekerülni. Mutatjuk a teljes listát.

  • Eduline
Fülöp Máté

Toronymagasan a Budapesti Metropolitan Egyetem turizmus-vendéglátás képzése vezet, ide a maximális 500 ponttal lehetett csak bekerülni. Szintén magas pontszám kellett az Eszterházy Károly Egyetemre is, itt 480 ponttal lehetett bekerülni a csecsemő- és kisgyermeknevelő szakra. Magas volt a ponthatár a Kodolányi János Főiskola kommunikáció szakán, levelező formában és a Semmelweis Egyetem általános orvosi szakán is. Az előbbihez 478, míg az utóbbihoz 472 pontot kellett elérni a felvételizőknek.

Intézmény és szakPótfelvételi ponthatár 2017
 EKE - csecsemő- és kisgyermeknevelő (Eger)480
 KJF - kommunikáció és médiatudomány (levelező, Budapest)478
 SE - általános orvosi472
 PTE - óvodapedagógus (német nemzetiségi)472
 ELTE - történelem (Szombathely)462
 KJF - gazdálkodási és menzsment (levelező, Székesfehérvár)456
METU - turizmus-vendéglátás (levelező, felsőoktatási szakképzés)500
 DE - romanisztika (olasz)464
 PTE - politikatudományok442
 DE - óvodapedagógus432

A 2018-as pótfelvételi ponthatárainak teljes listáját itt nézhetitek meg, a legnépszerűbb szakok ponthatárairól szóló cikkünket pedig itt olvashatjátok.

Megvannak a pótfelvételi ponthatárai: ennyi pont kellett a legnépszerűbb szakokhoz

Nyilvánosságra hozták a 2018-as pótfelvételi ponthatárait: a legnépszerűbb szakok között van olyan, amelynek önköltséges formájára a minimális 280 ponttal is be lehetett kerülni, több képzésen azonban 400 körüli ponthatárokat húztak. A pótfelvételire augusztus 8-ig lehetett jelentkezni, az egyetemek és főiskolák - néhány kivételtől eltekintve - csak önköltséges szakokat hirdethettek meg.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.