Minden fontos infó a pótfelvételiről: határidők, feltételek és ponthatárok

Mikor hirdetik meg a képzéseket, hogyan lehet jelentkezni és mikor derülnek ki a ponthatárok? Minden fontos infó a pótfelvételiről.

  • Eduline
pixabay

Mikor hirdetik meg a képzéseket?

A pótfelvételit képzéseit július 27-én hirdetik meg.

Meddig lehet jelentkezni?

Egészen augusztus elejéig, augusztus 6-ig jelentkezhettek a pótfelvételiben.

Kik jelentkezhetnek?

A pótfelvételire csak azok jelentkezhetnek, akik az idei általános felvételire egyáltalán nem jelentkeztek, vagy egyetlen szakra sem kerültek be.

Vagyis abban az esetben nem próbálkozhattok a pótfelvételin, ha bejutottatok például a negyedik helyen megjelölt szakra, de meggondoltátok magatokat, és mégsem oda szeretnétek beiratkozni.

Pótfelvételi? Rossz hírünk van: csak ezek a diákok jelentkezhetnek

Az Eduline-on minden fontos információt megtaláltok: megmutatjuk, milyen programok közül választhatnak ma azok, akik nem otthon szeretnék várni a 2018-as felvételi ponthatárait, tudósítóink rendszeresen bejelentkeznek a budapesti Pont Ott Partiról, ahol (többek között) felvételizőket kérdeznek arról, milyen szakra felvételiztek, milyen eredményre számítanak, van-e B tervük, ha nem sikerül a felvételi.

Hol tudtok jelentkezni?

Ezt kizárólag az e-felvételin keresztül tehetitek meg.

Hány szakot jelölhettek meg?

A pótfelvételiben kizárólag egy szakot jelölhettek meg. Fontos azt is tudni, hogy ezek a szakok többnyire csak költségtérítéses formában lesznek meghirdetve, hiszen a pótfelvételin a legtöbb egyetem már csak ebben a képzésformában ad lehetőséget a jelentkezésre.

Kivéve ez alól az ápolás mesterképzés, az üzemmérnök informatikus alapszak az OE-n és a PE-n, az NKE egyes képzései, illetve a magyar intézmények határon túli képzései.

Mikor hirdetik ki a ponthatárokat?

A pótfelvételi ponthatárait várhatóan augusztus 24-én hirdetik majd ki.

Itt a teljes lista: a 2018-as felvételi összes ponthatára

Este nyolckor nyilvánosságra hozták a 2018-as felvételi ponthatárait, amelyet már az Eduline-on is böngészhettek. Az idén több mint 107 ezer diák jelentkezett egyetemre és főiskolára, a legtöbben, mintegy 73 ezren alapképzésre adtak be kérelmet, mesterképzésre több mint 18 ezren jelentkeztek, osztatlan képzésre mintegy 11 600-an, felsőoktatási szakképzésre pedig 4800-an felvételiztek.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.