Pontszámítás a középiskolai felvételin: hány pontot ér az írásbeli és a szóbeli vizsga?

Mi alapján döntenek a középiskolák a jelentkezők rangsorolásáról? Mutatjuk a részleteket.

  • Eduline
pixabay

Hogyan számolják a középiskolai felvételi pontjait központi vizsgával vagy anélkül?

Ahol nem kötelező a központi írásbeli felvételi, ott az általános iskolai eredmények alapján rangsorolják a jelentkezőet. Míg ahol központi felvételi vizsgát ír a diák, ott már a tanulmányi és a központi vizsga eredményei is számítanak.

A központi írásbeli vizsgán elért eredmény a felvételi összpontszám minium 50 százalékát teszi ki.

És ahol van szóbeli vizsga is?

Ahol szóbeli vizsga is van, annak az eredménye a felvételi összpontszám maximum 25 százalékát határozhatja meg.

A 2019-es középiskolai felvételiről szóló, folyamatosan frissülő cikkeinket itt olvashatjátok.

A HVG ismét elkészítette a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, az iskolai nyelvoktatásról, beiskolázási költségekről, az iskolaválasztásról, szakgimnáziumokról. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt.

Közeleg a határidő: meddig lehet jelentkezni a középiskolai felvételire?

Meddig lehet jelentkezni a 2019-es központi írásbeli felvételire? Itt találjátok a választ.

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.