Hány pont kellett 2011-ben az ELTE, a BME, a Semmelweis Egyetem és a Corvinus legnépszerűbb alapképzéseihez? Mi határozza meg a 2012-es ponthatárokat? Három hét van a ponthatárhúzásig, úgyhogy sorra vesszük az intézményeket, és megpróbáljuk megtippelni, hány ponttal lehet majd bekerülni a legtöbb felvételizőt vonzó alapszakokra.
ELTE: 420 feletti ponthatár kellett a legnépszerűbb szakokhozAz előző évekhez hasonlóan idén is az ELTE-re jelentkezett a legtöbb felvételiző, több mint 24 ezren jelölték az egyetem alap-, mester- és osztatlan képzéseit. Az államilag támogatott, nappali tagozatos szakok közül tavaly a kommunikáció és médiatudományra volt a legnehezebb bekerülni, akkor 480 pontból (vigyázat, idén már 500 a maximális pontszám) 442-t kellett összegyűjteni. A vidéki egyetemek tavalyi ponthatárairól szóló cikkünket itt olvashatjátok el.
Ezt követte az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának pszichológia képzése, ahova 439 pont alatt senkit nem vettek fel. A társadalomtudományi kar nemzetközi tanulmányok alapszakjára 437 ponttal, a jogi kar politológia képzésére pedig 435 ponttal lehetett bejutni. Ennél egy ponttal kevesebb, 434 is elég volt az ELTE TÁTK alkalmazott közgazdaságtan alapszakjához és a BTK keleti nyelvek és kultúrák-kínai szakirányához.
| Ami befolyásolhatja az idei ponthatárokat |
| A bölcsészképzések állami támogatását alaposan megvágta az állam, 1400-zal kevesebb ösztöndíjas helyet hirdettek meg, mint 2011-ben. Ez azt jelenti, hogy az államilag finanszírozott képzéseken magasabb ponthatárok lesznek - kommunikációra valószínűleg kitűnő érettségi és tanulmányi eredmény nélkül senkit nem vesznek majd fel. |
BME: a gazdasági szakokon volt a legmagasabb a ponthatár
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a gazdálkodási és menedzsment alapszakhoz kellett a legtöbb, 437 pont 2011-ben, ezt a nemzetközi gazdálkodás követte 436 ponttal. A gépészmérnöki kar mechatronikai mérnök képzésére 435 ponttal lehetett bejutni, a negyedik legmagasabb ponthatárt a gazdasági karon húzták – alkalmazott közgazdaságtant csak az tanulhatott tavaly szeptembertől, aki legalább 433 pontot összegyűjtött.
| Ami befolyásolhatja az idei ponthatárokat |
| A műszaki és az informatikai képzések az eredeti tervekhez képest több államis helyet kapnak - ezzel párhuzamosan harmadára csökkentették a részösztöndíjas helyek számát. A műszaki és az informatikai szakokon ezért nem várható jelentős pontszámemelkedés, ellenben a BME gazdasági karára szinte lehetetlen lesz bekerülni, az intézmény mindössze 30 elsőévest vehet fel államilag finanszírozott képzésre. |
Semmelweis: 436 pont kellett az általános orvosi képzéshez
Ahogy a korábbi években, úgy 2011-ben is az általános orvosi képzésre lehetett a legnehezebben bekerülni: a Semmelweis Egyetemen 436-nál húzták meg a ponthatárt. A fogorvosi szakhoz 433, a gyógyszerészetihez 411, a humánkineziológiához pedig 416 pont kellett.
| Ami befolyásolhatja az idei ponthatárokat |
Bár a jelentkezők száma valamennyivel nőtt ezen a képzési területen (a Semmelweis orvosi karára 2011-ben 1709-en, idén 1810-en jelentkeztek), valószínűleg nem emelkednek jelentősen a ponthatárok, a jelentkezői létszám bővülését ugyanis ellensúlyozza a kormány januári döntése, amely alapján országszerte 300-zal több hallgatót vehetnek fel osztatlan orvosi és egészségtudományi szakokra az egyetemek. |
A Corvinus volt a 2011-es csúcstartó
Kitűnő érettségi és középiskolai bizonyítvány nélkül a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakjára sem lehetett bekerülni 2011-ben, 463 pont alatt senkit nem vettek fel. A második és a harmadik legmagasabb ponthatárt a gazdálkodási és menedzsment (457 pont), valamint a nemzetközi tanulmányok szakon (453 pont) húzták.
Kereskedelem és marketing, turizmus-vendéglátás, pénzügy és számvitel, alkalmazott közgazdaságtan, illetve kommunikáció és médiatudomány alapszakra egységesen 451 ponttal lehetett bejutni, de a Corvinus emberi erőforrás és gazdaságelemzés képzéséhez is emelt szintű érettségi és nyelvvizsga kellett, mindkét szakon 449 volt a alsó határ.
| Ami befolyásolhatja az idei ponthatárokat |
| A gazdaságtudományi képzések közül egyedül az alkalmazott közgazdaságtan, a gazdaságelemzés, a közszolgálati és a nemzetközi gazdálkodási alapszak indul állami ösztöndíjas formában idén szeptembertől, vagyis az üzleti szakokra jelentkezők hiába jelentkeztek államilag finanszírozott képzésre. A fenti négy szakra is nehéz lesz bekerülni, a Corvinus összesen 75 helyet kapott ezen a képzési területen. A határ a csillagos ég. |
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
