Néhány óra és jönnek a ponthatárok: visszaszámlálás indul

Várhatóan ma este 20 órától hozzák nyilvánosságra a szeptemberben induló felsőoktatási képzések ponthatárait.

  • Eduline
Shutterstock

Az Oktatási Hivatal és az Educatio kft. tájékoztatása szerint ahogy eddig is, a ponthatárokat egyebek között a felvételizők számának, az intézmények kapacitásainak, valamint a jelentkezők eredményeinek figyelembevételével határozzák meg. A besorolási döntést, amely tartalmazza, hogy kit hová vettek fel a ponthatárok megállapítását követően, idén is a www.felvi.hu E-felvételi rendszeréből kell letölteniük a felvételizőknek. A dokumentumról, amint az elérhetővé válik, az Oktatási Hivatal e-mailben tájékoztatja a jelentkezőket.

A ponthatárok kihirdetését a barátaitokkal, osztálytársaitokkal együtt az Orczy-parkban is várhatjátok, ahol a Pont Ott Parti keretén belül kipróbálhatjátok, milyen szumózni vagy egy hatalmas szappanbuborékban lenni, de lesznek koncertek is, valamint este 8-kor kivetítik a felvételi ponthatárokat.

A 2015 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre összesen 105 616-an nyújtottak be jelentkezést. Közülük a legtöbben – 68 597-en – első helyen alapképzést jelöltek meg, osztatlan mesterképzést 10 391-en, felsőoktatási szakképzést pedig 5388-an választottak első helyen. A felsőfokú végzettséggel rendelkező felvételizők közül valamivel több mint 21 ezren mesterképzésre jelentkeztek első helyen.

Ösztöndíjas képzésekre 91 595-en szeretnének bekerülni, míg az önköltséges képzési formát 14 021-en jelölték meg elsőként. Idén is legfeljebb 5 jelentkezési helyet lehetett megadni, ebből az alapdíjért 3 szak szerepelhetett a listában. A jelentkezési adatokat nézve elmondható, hogy – akárcsak 2014-ben – a felvételizők átlagosan 3,4 szakot jelöltek meg.

A legtöbben első helyen a műszaki, a gazdaságtudományok képzési terület, valamint a pedagógusképzés valamely szakját jelölték meg.

Ponthatárhúzás az eduline-nal

Az eduline-on egész nap követhetitek az eseményeket, beszámolunk a ponthatárokról, tudósítunk a budapesti Pont Ott Partiról. Megmutatjuk, melyek voltak a legnépszerűbb alap- és osztatlan szakok, a listát itt találjátok. Arról, hogy mire számíthatnak a tíz legnépszerűbb mesterképzésre jelentkezők, itt olvashattok, azt pedig, hogy hol volt huszonötszörös a túljelentkezés, itt találjátok.  Ha pedig arra vagytok kíváncsiak, mi lesz majd, ha felvettek, itt olvashattok fontos infókat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.