Hány ponttal kerülhettek be fizetős szakra, ha központi ponthatár van?

Mitől függ, hogy az állami és a költségtérítéses szakokon milyen ponthatárt húznak? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline
Shutterstock

Orvosi egyetemre jelentkeztem, nem kizárólag államilag támogatott képzésre. Tavaly azonban az összes egészségügyi szakon megegyezett  az állami és a fizetős képzés ponthatára. Látnak-e arra reális esélyt, hogy idén már ne legyen érvényben a tavalyi rendelet, s kaphassunk lehetőséget önköltséges képzésen?

Sajnos csak találgatni lehet. A szakos kapacitás és a jelentkezők pontszáma alapján dől el, hogy ki férhet be az adott szakra, alap- és osztatlan képzésen viszont nem tudni előre, hogy a kapacitásból hány fő lesz az állami ösztöndíjas, és mennyi az önköltséges hallgató. Ez egészen a ponthatárhúzásig nem is derül ki, akkor pedig az oktatásért felelős miniszter, jelenleg Balog Zoltán határozza meg rendeletben. Előfordulhat, hogy a döntés értelmében az egész szakot állami ösztöndíjas hallgatókkal töltik fel, és az is, hogy a költségtérítésesnek magasabb lesz a ponthatára.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Így büntetheti az egyetemi felvételi rendszer a szakképzésből érkező diákokat

Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.