Mitől függ, hogy az állami és a költségtérítéses szakokon milyen ponthatárt húznak? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.
Orvosi egyetemre jelentkeztem, nem kizárólag államilag támogatott képzésre. Tavaly azonban az összes egészségügyi szakon megegyezett az állami és a fizetős képzés ponthatára. Látnak-e arra reális esélyt, hogy idén már ne legyen érvényben a tavalyi rendelet, s kaphassunk lehetőséget önköltséges képzésen?
Sajnos csak találgatni lehet. A szakos kapacitás és a jelentkezők pontszáma alapján dől el, hogy ki férhet be az adott szakra, alap- és osztatlan képzésen viszont nem tudni előre, hogy a kapacitásból hány fő lesz az állami ösztöndíjas, és mennyi az önköltséges hallgató. Ez egészen a ponthatárhúzásig nem is derül ki, akkor pedig az oktatásért felelős miniszter, jelenleg Balog Zoltán határozza meg rendeletben. Előfordulhat, hogy a döntés értelmében az egész szakot állami ösztöndíjas hallgatókkal töltik fel, és az is, hogy a költségtérítésesnek magasabb lesz a ponthatára.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
