Öt dolog, amit biztos nem tudtatok a felvételiről

Hová kerülnek a felvételi lapok? Kik dolgozzák fel a jelentkezők személyes és képzési adatait? Mennyit fizetett a 2011-es felvételi rekordere, aki negyven szakot jelölt meg?

  • Eduline

Hová kerülnek a jelentkezési lapok?

A jelentkezési határidő lejárta után több ezer boríték kerül az Educatio Nonprofit Kft.-hez - ekkor kezdődik a munka monoton része. Naponta több száz borítékot kell kinyitni, majd ugyanennyi jelentkezési lapot kell szkennelni, vonalkódozni és ellenőrizni.

Túry Gergely

Az adatfeldolgozásban körülbelül százan vesznek részt, velük titoktartási szerződést íratnak alá - erre szükség is van, mert a dolgozók minden lapot egyesével ellenőriznek, hogy kiszűrjék a hibákat.

Hány szakra jelentkeznek a felvételizők?

2013 óta legfeljebb öt szakra lehet jelentkezni, korábban azonban annyi képzést írtak a felvételi lapra a diákok, ahányat csak akartak. Volt, aki nem sajnálta a pénzt: a 2011-es rekorder negyven szakot jelölt meg, ezért 37 és 74 forint közötti eljárási díjat fizetett (az összeg attól függ, kapott-e engedményt az eljárási díjból hátrányos helyzet miatt, illetve megjelölte-e ugyanannak a szaknak a fizetős és az állami ösztöndíjas változatát), míg a 2010-es csúcstartó ötven képzésre felvételizett.

Feladatsorok és megoldások az eduline-on

Május 5-én a közép- és emelt szintű magyarvizsgával kezdődik a 2014-es tavaszi érettségi: az első héten az irodalom mellett a matek, a történelem, az angol és a német kerül sorra.

Az eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, iratkozzatok fel hírlevelünkre, vagy lájkoljátok Facebook-oldalunkat. Az érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

A leggyorsabb

Persze az idei felvételinek is megvoltak a maga rekorderei: a leglelkesebb jelentkező például az e-felvételi nyitása után néhány perccel regisztrált, míg az utolsó egy hajszállal a határidő előtt: 2014. február 15-én, 23 óra 52 perckor.

A leglassabb

Az első véglegesített jelentkezés 2013. december 22-én hajnali 1 óra 35 perckor érkezett. A leggyorsabb diák 8 perc alatt végzett az űrlapok kitöltésével, a legmegfontoltabb viszont 56 napot várt a regisztráció után.

Nem szeretitek a papírt

Az idén több mint 106 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba, 97 százalékuk elektronikus formában. Az e-jelentkezők aránya egyébként folyamatosan emelkedett az elmúlt években. Míg 2008-ban még csupán a felvételizők 13 százaléka jelentkezett elektronikusan, az idén már csaknem mindenki az e-felvételi mellett döntött. A 2014-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.