Orvostudományi egyetemre készülő diák vagyok, és nem azért írom, amit írok, mert bosszús vagy irigy lennék mindazokra, akik már sikerrel jártak a felvételin.
Nekem sem első, sem másodjára nem sikerült. Ha megkérdezné valaki, hogy én felvettem volna-e magamat akkor, azt válaszoltam volna, hogy nem. Beismerem, nem rendelkeztem sem a megfelelő tudással, sem megfelelő kompetenciával. De rászántam két évet, megtanultam gondolkodni, elsajátítottam a tananyagot. Ennek ellenére nemhogy nem sikerült, de valószínűleg egyetlen százalékkal sem lett jobb az eredményem, mint az eddigiek. Ami elvileg azt mutatja, hogy nem fejlődtem - ami nyilvánvalóan nem igaz, ha az ember két évig szorgalmasan képzi magát.
Nem tartom magam hibásnak. Természetesen azt a feladatlapot én írom meg, az én tudásomat mutatja, de a rendszer kicsit sem próbálja megkönnyíteni a diákok dolgát, pedig 420-440 felvételi pontot elérni nem könnyű.
Először is pontokat veszítünk a tankönyvírók miatt mind az írásbelin, mind a szóbelin. A tankönyvek hibásak, mindenhol eltérő információval találkozunk, és lényegi dolgokat hagynak ki a könyvekből. Aki éppen kifog egy hibás vagy helytelen információt tartalmazó könyvet, és abból készül, könnyen veszthet pontokat - önhibáján kívül.
Hogyan juthatsz be az orvosi egyetemre? Vagy mindenből 90 százalék feletti középszintű érettségiket tettél, és elég, ha a biológia és kémia emelted „csak” 60-70 százalék körüli. Mi történik ilyenkor? Bekerülnek az orvosira azok, akik magyarból, matematikából és történelemből nagyon pengék. Elvégre töri szakra készülünk, nem?
Vagy ha valaki tényleg gyermekkorától kezdve az orvosira készül, és csak annak él, bekerül a 80-90 százalékos emelt biológia- és kémiaérettségijével. És ez lenne a megfelelő opció, ha a két emelt érettségi felépítése nem úgy nézne ki, ahogy.
Ha egy kívülálló kinyitná az emelt biológiaérettségi feladatlapját, és tegyük fel, csak az első négy feladatot nézné meg, joggal hihetné, hogy ez egy környezetmérnöki vagy biológia szaknak az írásbelije, de semmiképpen nem az orvostudományié. Az, hogy a nyolc, mindenki számára közös feladatból, négy feladat ökológia és növénytan, plusz egy feladat evolúció, nevetséges. Három feladat maradt az embertan, a sejtbiológia és a genetika részre. Nyolc feladat, hat fő témakör, és a sejtbiológiát nem sikerült érinteni, az emberi szervezetnek is csak egyetlen témáját. Nem kell csodálkozni, amikor az első vizsgák során nem sikerül majd az anatómia, az élettan, a biokémiáról nem is beszélve.
Egy orvostanhallgató azt mondta nekem, nem az lényeg, hogy a feladat témája ökológia-e, hanem hogy ezeken a feladatokon keresztül tudják tesztelni, hogy rendelkezel-e azzal a bizonyos komplex gondolkodásmóddal. Nem tudom, hogy a másodlagos szikesedés fogalma miért igényel komplexebb gondolkodásmódot, mint mondjuk a fehérjeszintézis mechanizmusa. És a másik: ezek szerint a magyar orvostudományi egyetemek kizárólag kiforrott gondolkodásmóddal rendelkező hallgatókat kívánnak felvenni, és nem is az a lényeges, hogy tehetségesek-e? A kémiaérettségin is több mint tíz pontot veszthetsz azzal, hogy nem tudod meghatározni egy ismeretlen fém képletét, mert nyilván analitikai kémia szakra készülünk.
Valamiért úgy érzem, nem csak a mi hibánk, hogy jó pár sorstársammal együtt küzdünk a felvételért. De bízom benne, hogy pár év múlva elmondhatjuk, hogy évekig azért nem vettek fel minket, mert nem tudtuk, mennyire fejlett egy bükk társulás cserjeszintje. Néha sokkal inkább érzem magam biológusnak vagy paleontológusnak, esetleg régésznek, mint orvosira készülő diáknak.
Csepregi Andrea
Mi a ti véleményetek? Várjuk a Facebook-kommenteket és e-maileket ([email protected]).
Hány alap- és osztatlan szakon lesz kötelező az emelt szintű érettségi a 2017-es felvételin? Itt találjátok a teljes listát. Agrár képzési terület Állatorvosi: biológia emelt szinten ÉS kémia emelt szinten Erdőmérnöki: matematika kötelező és a következő tárgyak közül még egy: biológia vagy fizika vagy kémia vagy egy szakmai előkészítő tárgy - egy vizsgatárgyat emelt szinten kell teljesíteni.
