Nyelvvizsgázni szeretnétek, hogy többletpontot kaphassatok a felvételin? Íme, a legfontosabb tudnivalók a határidőkről és a nyelvvizsgatípusokról.
A felsőoktatási felvételin nyelvtudásért maximum 40 többletpontot kaphattok: a középfokú (B2), komplex nyelvvizsgáért 28, a felsőfokú (C1), komplex nyelvvizsgáért pedig 40 többletpont jár. Ugyanabból a nyelvből csak egy nyelvvizsgáért kaphattok pluszpontot, ha pedig ugyanabból a nyelvből emelt szintű érettségitek és nyelvvizsgátok is van, csak az egyikért jár pont. Ha a sajátos nevelési igényű jelentkező igazolni tudja, hogy nem tudja letenni a komplex nyelvvizsgát, a szóbeliért vagy írásbeliért is megkaphatja a 28, illetve 40 pontot.
Ha két külön szinten tettetek le szóbelit és írásbelit, tehát például angolból a szóbelit középszinten csináltátok meg, az írásbelit pedig felsőfokún, akkor az egy középfokú komplex vizsgának felel meg.
A felvételin kétféle nyelvvizsga-bizonyítványt adhattok be: az akkreditált nyelvvizsgarendszerben szerzett - keményfedeles - bizonyítványokkal a szkennelésen kívül nincs más dolgotok, a más vizsgarendszerben szerzett oklevelet viszont honosíttatnotok kell: ennek ára 10 ezer forint, a határozatot pedig 21 napon belül kapjátok meg.
Az akkreditált nyelvvizsgák teljes listáját, a vizsgák típusával és az elérhető nyelvekkel itt találjátok, a honosítási eljárásról itt olvashattok, a honosítható nyelvvizsgák listáját nyelvenként pedig itt nézhetitek meg.
Arra figyeljetek, hogy a 2016-os általános felvételi eljárás során csak az április 30-ig befejezett nyelvvizsga eljárások után kaphattok pluszpontot, mert ezekről tudjátok benyújtani a bizonyítványt július 12-éig. Csak a bizonyítványt fogadják el, a sikeres vizsgáról kiállított igazolást nem. A 2016-os felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.
| Minden a legnépszerűbb nyelvvizsgákról |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
