Nyelvvizsgázni szeretnétek, hogy többletpontot kaphassatok a felvételin? Íme, a legfontosabb tudnivalók a határidőkről és a nyelvvizsgatípusokról.
A felsőoktatási felvételin nyelvtudásért maximum 40 többletpontot kaphattok: a középfokú (B2), komplex nyelvvizsgáért 28, a felsőfokú (C1), komplex nyelvvizsgáért pedig 40 többletpont jár. Ugyanabból a nyelvből csak egy nyelvvizsgáért kaphattok pluszpontot, ha pedig ugyanabból a nyelvből emelt szintű érettségitek és nyelvvizsgátok is van, csak az egyikért jár pont. Ha a sajátos nevelési igényű jelentkező igazolni tudja, hogy nem tudja letenni a komplex nyelvvizsgát, a szóbeliért vagy írásbeliért is megkaphatja a 28, illetve 40 pontot.
Ha két külön szinten tettetek le szóbelit és írásbelit, tehát például angolból a szóbelit középszinten csináltátok meg, az írásbelit pedig felsőfokún, akkor az egy középfokú komplex vizsgának felel meg.
A felvételin kétféle nyelvvizsga-bizonyítványt adhattok be: az akkreditált nyelvvizsgarendszerben szerzett - keményfedeles - bizonyítványokkal a szkennelésen kívül nincs más dolgotok, a más vizsgarendszerben szerzett oklevelet viszont honosíttatnotok kell: ennek ára 10 ezer forint, a határozatot pedig 21 napon belül kapjátok meg.
Az akkreditált nyelvvizsgák teljes listáját, a vizsgák típusával és az elérhető nyelvekkel itt találjátok, a honosítási eljárásról itt olvashattok, a honosítható nyelvvizsgák listáját nyelvenként pedig itt nézhetitek meg.
Arra figyeljetek, hogy a 2016-os általános felvételi eljárás során csak az április 30-ig befejezett nyelvvizsga eljárások után kaphattok pluszpontot, mert ezekről tudjátok benyújtani a bizonyítványt július 12-éig. Csak a bizonyítványt fogadják el, a sikeres vizsgáról kiállított igazolást nem. A 2016-os felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.
| Minden a legnépszerűbb nyelvvizsgákról |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
