Nyelvvizsga: ezeket a bizonyítványokat fogadják el a felvételin

Nyelvvizsgázni szeretnétek, hogy többletpontot kaphassatok a felvételin? Íme, a legfontosabb tudnivalók a határidőkről és a nyelvvizsgatípusokról.

  • Eduline
pixabay.com

A felsőoktatási felvételin nyelvtudásért maximum 40 többletpontot kaphattok: a középfokú (B2), komplex nyelvvizsgáért 28, a felsőfokú (C1), komplex nyelvvizsgáért pedig 40 többletpont jár. Ugyanabból a nyelvből csak egy nyelvvizsgáért kaphattok pluszpontot, ha pedig ugyanabból a nyelvből emelt szintű érettségitek és nyelvvizsgátok is van, csak az egyikért jár pont. Ha a sajátos nevelési igényű jelentkező igazolni tudja, hogy nem tudja letenni a komplex nyelvvizsgát, a szóbeliért vagy írásbeliért is megkaphatja a 28, illetve 40 pontot.

Ha két külön szinten tettetek le szóbelit és írásbelit, tehát például angolból a szóbelit középszinten csináltátok meg, az írásbelit pedig felsőfokún, akkor az egy középfokú komplex vizsgának felel meg.

A felvételin kétféle nyelvvizsga-bizonyítványt adhattok be: az akkreditált nyelvvizsgarendszerben szerzett - keményfedeles - bizonyítványokkal a szkennelésen kívül nincs más dolgotok, a más vizsgarendszerben szerzett oklevelet viszont honosíttatnotok kell: ennek ára 10 ezer forint, a határozatot pedig 21 napon belül kapjátok meg.

Az akkreditált nyelvvizsgák teljes listáját, a vizsgák típusával és az elérhető nyelvekkel itt találjátok, a honosítási eljárásról itt olvashattok, a honosítható nyelvvizsgák listáját nyelvenként pedig itt nézhetitek meg.

Arra figyeljetek, hogy a 2016-os általános felvételi eljárás során csak az április 30-ig befejezett nyelvvizsga eljárások után kaphattok pluszpontot, mert ezekről tudjátok benyújtani a bizonyítványt július 12-éig. Csak a bizonyítványt fogadják el, a sikeres vizsgáról kiállított igazolást nem. A 2016-os felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.

Minden a legnépszerűbb nyelvvizsgákról

Az ELTE Origó nyelvvizsgájáról

Az ECL vizsgáról

A BME nyelvvizsgája

A Corvinus nyelvvizsgája

Minden az Euroexamről

A TELC-nyelvvizsga

Minden a Debreceni Egyetem vizsgájáról

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.