Ezekre a szakokra szinte lehetetlen lesz bekerülni: van, ahol 26-szoros a túljelentkezés

Az idén is nehéz dolguk lesz azoknak a diákoknak, akik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem ösztöndíjas képzéseire jelentkeztek. A legtöbb szakon három-négyszeres a túljelentkezés, sőt akad olyan népszerű képzés is, ahová hétszer többen jelenkeztek, mint ahány férőhely van.

  • Eduline
MTI / Kovács Tamás

6264-en jelentkeztek az idén a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre (NKE), és bár valamennyivel csökkent a jelentkezők száma, az idén is többszörös a túljelentkezés az intézmény államilag támogatott képzéseire.

A közszolgálati egyetem keretszámait - az NKE-re más felvételi szabályok vonatkoznak, mint a többi egyetemre és főiskolára - már tavaly októberben nyilvánosságra hozták. Az adatokból kiderül: az ösztöndíjas képzésre jelentkezők ötöde tudja majd elkezdeni tanulmányait támogatott formában.

A 2014-es államis keretszámok és az államilag támogatott képzésre jelentkezők száma

Képzési terület (alapképzés)

Támogatott keretszám

Állami képzésre jelentkezők

Összes

1542

5744

Közigazgatási

730

2168

Rendészeti

657

3223

Katonai

130

865

Nemzetbiztonsági

25

 

Van olyan képzési terület, ahol még ennél is nagyobb versenyre kell számítani: a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar legnépszerűbb szakjaira - katonai vezetői és a katonai logisztikai - például hétszer többek jelentkeztek, mint ahány diákot fel tudnak majd venni.

Még kiélezettebb a harc, ha a szakirányos jelentkezőket nézzük: a Rendészettudományi Kar képzései közül a katasztrófavédelemi szak iparbiztonsági szakirányára több mint 26-szoros, a katasztrófavédelem szak tűzvédelmi és mentésirányítási szakirányú képzésén pedig több mint 25-szörös a túljelentkezés.

Eltérő finanszírozási forma, központi keretszámok

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemre (NKE) más szabályok vonatkoznak, mint a többi állami egyetemre és főiskolára: nemcsak a finanszírozási formák eltérőek - közszolgálati ösztöndíjas képzés, önköltség fizetésére nem kötelezett képzés, önköltséges képzés -, hanem az önköltséges hallgatók keretszámát is központilag határozzák meg. 

Arról, hogy milyenek lesznek a ponthatárok a többi népszerű alapszakon, itt olvashattok. A legnépszerűbb gazdasági képzések ponthatárait itt, a bölcsészképzésekét pedig itt találjátok. Az idei felvételiről innen olvashattok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.