Ilyen feladatokra számíthatnak a vizsgázók a holnapi németérettségin

Milyen részekből áll a középszintű németérettségi? Mennyi idő van egy-egy feladattípusra? Hány pontot lehet szerezni? Ezekre a kérdésekre kaphattok választ.

  • Eduline
Ruprech Judit

Minden élő idegen nyelvi vizsga egy írásbeli és egy szóbeli részből áll. Ezek azonban további egységekből állnak: olvasott szöveg értése, hallott szöveg értése, beszédkészség és íráskészség, nyelvhelyesség.

A németérettségiről szóló tudósításunkat itt találjátok.

Egy ismert DJ-ről és az egydolláros szemüvegről is kaptak szöveget a diákok a németérettségin.

Mennyi idő van az írásbelire?

A négy részből álló írásbelire összesen 180 perc van. A szövegértési feladatsort 60 perc alatt kell kitölteni, 30 perc alatt pedig a nyelvhelyességi részt, egy 15 perces szünet után 30 perc van a hallott szöveg értésére, 60 pedig az íráskészségre.

A szövegértési feladatsor megoldása

Az íráskészséget mérő feladatsor első feladatának megoldási javaslata

Milyen szövegek és feladatok vannak az "olvasott szöveg értése" résznél?

Rövid, hétköznapi nyelven íródott szövegek szoktak szerepelni, például egy használati utasítás, egy újságcikk, egy levél vagy ismeretterjesztő, akár irodalmi szöveg is. Ami a feladatokat illeti, lehet többek között feleletválasztás, igaz-hamis, egymáshoz rendelés (pl. címhez vagy képhez szöveg), sorrendállítás, hiányos szöveg kiegészítése, rövid választ igénylő feladatok, stb. A feladatsor 3-4 szövegből és 3-4 feladatból áll.

Mire lehet számítani a nyelvhelyesség feladatrésznél?

Hasonlóan a szövegértéshez, egy szövegrészlet alapján kell feladatokat megoldani. Ez a vizsgarész azt méri, hogy képes-e a vizsgázó gyakran használt nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására. Például megadott szavak ragozott alakjainak vagy a belőlük képzett új szavaknak a szövegbe illesztése is lehet feladat. Összesen 3-4 feladat várható, melyekhez a felhasznált szövegek együttes terjedelme 500-600 szó.

Milyen szövegek fordulhatnak elő a hallásértésnél?

Többek között telefonbeszélgetések, műsorrészletek, interjúk vagy közérdekű közlemények, mint például egy pályaudvaron vagy áruházban elhangzott bejelentés, de lehet akár időjárás-jelentés vagy egyéb médiaközlemény. A hanganyag 6-9 perces lehet, összesen 2-3 szövegből és 2-3 feladatról van szó.

Milyen típusú leveleket várnak?

Általában személyes vagy magánjellegű közlést vagy meghívót kell írni: például e-mail, üzenet, blog, naplóbejegyzés vagy hivatalos levél. Az első, interakciós szöveget három irányító szempont alapján, a második, véleménykifejtő levelet pedig négy irányító szempont alapján kell megírni.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat. A 2018-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hány pontot lehet kapni a levelekért? Milyen szempontok alapján?

Az elsőért maximum 11 pontot lehet kapni három szempont alapján, ezek a következők: a feladat teljesítése és hosszúsága (5 pont), szókincs, kifejezésmód (3 pont), nyelvhelyesség, helyesírás (3 pont). A második, hosszú levélért 21-22 pontot lehet szerezni. Itt már több szempontot vesznek figyelembe, az előbbieken kívül (amelyekért ennél a feladatnál 5-5 pont járhat) nézik a hangnemet, az olvasóban keltett benyomást (2 pont), valamint a szövegalkotás logikáját, felépítését (4 pont). 

A hallott szöveg értését mérő feladatsor

A nyelvhelyességi feladatsor megoldása

Milyen egységekből áll a szóbeli vizsgarész?

Három egységből áll, amelyeket megelőz egy bemelegítő társalgás, ezt még nem értékelik. Aztán következik a társalgás (10 pont), majd szerepjáték vagy vita (10 pont) és harmadikként az önálló témakifejtés (10 pont) rész. A maximálisan elérhető 30 ponton túl 3 pont kapható még a beszédtempóért, kiejtésért és hanglejtésért.

Mit érdemes tudni erről a három egységről?

A társalgási egységben a vizsgázó kap néhány előre megtervezett (a húzott feladatlapon is szereplő) kérdést, ezeket kell megválaszolnia, a második részben egy vitában kell részt vennie a vizsgáztatóval egy témával kapcsolatban, ez ellen vagy mellette kell érvelnie a vizsgázónak. Az utolsó, harmadik részben pedig egy adott témáról kell a véleményét megfogalmaznia a vizsgázónak vizuális segédanyagok (képek, rajzok) segítségével.

Hogyan zajlik a szóbeli vizsga?

A vizsgázó húz egy tételt, amely tartalmazza az összes feladatrészt. Felkészülési idő nincs, azonban a feladatok végiggondolásához körülbelül fél percet adnak. A tájékoztató szerint mindez 15 perc alatt lezajlik.

Egy kínos ügyben kell tanácsot adniuk a vizsgázóknak az angolérettségi utolsó részében

Egy nagyon furcsa "sportágról" is kaptak szöveget a nyelvhelyességi tesztben az érettségizők

Nagyon nehéz feladatot is kaptak a diákok az angolérettségin, "egyenetlen" a feladatsor

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.