Hogyan zajlik a szóbeli vizsga?
A vizsgázó húz egy tételt, amely tartalmazza az összes feladatrészt. Felkészülési idő nincs, azonban a feladatok végiggondolásához körülbelül fél percet adnak. A tájékoztató szerint mindez 15 perc alatt lezajlik.
A vizsga azt méri, hogy képesek vagytok-e
- a megadott helyzetekben és szerepekben, a feladatnak megfelelő kommunikációs szándékokat megvalósítani
- a megadott témákról szóló beszélgetésekben részt venni
- a kommunikációs stratégiákat a szintnek megfelelően, hatékonyan alkalmazni (pl. beszélgetést elkezdeni, fenntartani és befejezni),
- az egyszerű nyelvi eszközök széles skáláját rugalmasan használni, és ezzel mondanivalójának nagy részét egyszerűen kifejezni,
- ismerős témáról folyó társalgásban részt venni,
- kevésbé begyakorolt mindennapi helyzetekben felmerülő feladatokat megoldani,
- viszonylag folyékonyan elmondani egy történetet, beszámolni élményeiről és érzéseiről, - érezhető akcentusa és esetleg lassú beszédtempója ellenére érthetően beszélni.
A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulnak elő:
- társalgás,
- szerepjáték,
- önálló témakifejtés verbális vagy vizuális segédanyagok alapján
Milyen a társalgási feladat?
A társalgási feladatban néhány olyan kérdésre kell válaszolnotok, amelyek hozzátok vagy közvetlen környezetetekhez és hétköznapi tevékenységeitekhez kapcsolódnak. A társalgás egy témát érint. Ehhez a vizsgafeladathoz nem kaptok tétellapot, a vizsgáztató által feltett, a témakörhöz kapcsolódó kérdésekre kell reagálnotok.
Milyen a szerepjáték?
A szerepjáték során a mindennapi élet helyzeteihez hasonlító szituációban kell részt vennetek, amelyben partneretek a vizsgáztató lesz. A ti feladatotok az, hogy az előre meghatározott helyzetben, a meghatározott cél elérése érdekében különböző kommunikációs szándékok felhasználásával beszélgessetek. Azaz szükség esetén megfelelő kérdéseket tegyetek fel, illetve az elhangzottakra megfelelően reagáljatok. A szerepjáték feladat-meghatározás egyértelműen megadja a szituációt és a szerep leírását. A szóbeli vizsgán az aktív szerepet a ti töltitek be.
Mit kell tudni az önálló témakifejtésnél?
Az önálló témakifejtés feladatban egy adott, hétköznapi témához kapcsolódóan kell gondolataitokat, véleményéteket összefüggően kifejteni. Ebben a feladatban vagy két kép (fénykép, rajz) és megadott irányítószempontok alapján kell beszélni egy adott témáról, vagy csak irányító szempontok alapján. Az irányító szempontok egyrészt segítségül szolgálnak, másrészt megakadályozzák, hogy előre megtanult szövegeket mondjatok el. A vizsgáztató szükség esetén segítő kérdéseket tehet fel. A feladatok az adott idegen nyelven vannak meghatározva.
Mi alapján pontoznak az szóbelin?
A szóbelire összesen 33 pontot kaphattok, melyből
- a társalgási feladaton belül: a témakörökben való jártasságra 4, a szókincsre és kifejezésmódra 3, a nyelvtanra pedig szintén maximum 3 pont jár.
- A szituációs feladatra összesen 10 pontot kaphattok: 4 pontot a kommunikációs cél elérésére, a szókincsre és kifejezésmódra 3, a nyelvtanra pedig szintén maximum 3 pont jár.
- Az önálló témakifejtésre szintén 10 pont jár, ebből az összefüggő témakifejtésre 4, a szókincsre és kifejezésmódra 3, a nyelvtanra pedig szintén maximum 3 pont jár.
Ezeken felül összesen 3 ponot kaphattok a beszédtempó, kiejtés, hanglejtés hármasra az összes feladat alapján. Illetve fontos, hogy az első, belemelegítő beszélgetést nem pontozzák.
Milyen nyelvtudásra volt szükség a mai emelt szintű németérettségin? Pontosan mit is jelent az, ha valakinek B2 - azaz középszinten - kell olvasnia, írnia és beszélnie? Itt a válasz: Emelt szinten 240 perc állt a diákok rendelkezésére.
