A legnépszerűbb műszaki alapszakok listája: jelentkezők, ponthatárok

Hányan jelentkeztek a népszerű műszaki alapszakokra? Milyen ponthatárokra számíthattok? Megnéztük, hányan jelentkeztek az idén, és hány pontot kellett szerezniük azoknak, akik tavaly felvételiztek állami ösztöndíjas, nappali tagozatos képzésre.

Eduline

Fazekas István

A 2013-as felvételin több műszaki képzésre be lehetett kerülni 240 ponttal. Ez az idén senkinek nem fog sikerülni, a minimumponthatárt ugyanis 260 pontra emelték. Aki ezt nem éri el, az egyetlen alap- vagy osztatlan képzésre, állami ösztöndíjas vagy önköltséges helyre sem kerülhet be. A 2014-es felvételiről szóló összes cikkünket itt találjátok.

Szak	Első helyes jelentkezők (2014)	Állami képzésre jelentkezők (2014)	Ponthatárok (2013, állami ösztöndíjas képzés)
biomérnöki	384	1362	248-396
építészmérnöki	288	659	240- 324
építőmérnöki	818	1461	240-302
gépészmérnöki	3005	5248	240-385
had- és biztonságtechnikai mérnöki	237	568	254
ipari termék- és formatervező mérnöki	282	477	241-389
járműmérnöki	746	1911	240-337
környezetmérnöki	350	1206	240-337
közlekedésmérnöki	319	879	240-303
logisztikai mérnöki	336	891	320
mechatronikai mérnöki	800	1777	240-441
műszaki menedzser	1475	3392	240-300
vegyészmérnöki	525	912	274-424
villamosmérnöki	1775	2963	240-365

Ponthatárhúzás az eduline-nal

Az eduline-on egész nap követhetitek az eseményeket, beszámolunk a ponthatárokról, tudósítunk a budapesti Pont Ott Partiról, de azt is megnézzük, hogyan várják a felvételi döntést Pécsett, Debrecenben és Szolnokon!

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás

A Történelemtanárok Egylete javasolja a kötelező erkölcstan „tanításának” eltörlését és a hittan fakultatív oktatását

A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.

Közoktatás

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Közoktatás

Úgy néz ki, rövid időn belül visszakaphatják sztrájkjogukat a pedagógusok

A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.

Közoktatás

Lannert Judit újabb két államtitkárt jelentett be

Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.

Közoktatás

„A mindennapos testnevelés nem fogyókúraprogram”

Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?

Átrendeződött az Országgyűlés Oktatási Bizottsága: több lett a fideszes tag, Hankó Balázs is alelnök lett

Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.

Közoktatás

Tovább öregszik a tanári kar: minden második pedagógus 50 év feletti a 2025/2026-os tanévben

100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.

Közoktatás