Itt a mentőöv: ezt kell tudnotok a pótfelvételiről

Kik vehetnek részt a pótfelvételin, milyenek lesznek a ponthatárok, és mennyit kell fizetnetek a képzésekért? Itt vannak a legfontosabb tudnivalók.

  • Eduline
Túry Gergely

Kik, meddig és hogyan jelentkezhetnek a pótfelvételire?

Pótfelvételire csak azok jelentkezhetnek, akik a 2015-ös "általános" felvételire nem jelentkeztek, vagy jelentkeztek ugyan, de sehova sem vették fel őket. Azok nem jelentkezhetnek, akiket bármilyen szakra felvettek, de meggondolták magukat és mégsem ott szeretnék elkezdeni a tanulmányaikat.

A pótfelvételizők is csupán egyetlen intézmény, egyetlen képzésére felvételizhetnek, az e-felvételi rendszerében. A jelentkezés határideje augusztus 10., éjfél. Eddig kell befizetni az 5000 forintos eljárási díjat is, és a hitelesítést is el kell intéznetek.

Lesznek államis helyek?

Pótfelvételin sajnos csak önköltséges képzéseket hirdetnek, ez alól csak a magyar intézmények határon túli képzései, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem képzései számítanak kivételnek. A meghirdetett szakokat a Felvin, az Egyetemek, főiskolák menüpontban böngészhetitek. Itt nézhetitek meg azt is, mennyi lesz a tandíj.

Milyenek lesznek a ponthatárok?

Azokon a képzéseken, ahová már februárban is lehetett felvételizni a ponthatárok biztosan nem lesznek alacsonyabbak a július 23-án kihirdetetteknél. (A 2015-ös felvételi összes ponthatárát itt találjátok.) A többi szakon természetesen a minimumponthatár alá nem mehetnek - ez alap- és osztatlan képzésen 280, felsőoktatási szakképzésen 240, mesterképzésen pedig 50 pont.

Mikor derül ki az eredmény?

Várhatóan augusztus 26-án húzzák a pótfelvételis ponthatárokat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.