Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Kik vehetnek részt a pótfelvételin, milyenek lesznek a ponthatárok, és mennyit kell fizetnetek a képzésekért? Itt vannak a legfontosabb tudnivalók.

Kik, meddig és hogyan jelentkezhetnek a pótfelvételire?
Pótfelvételire csak azok jelentkezhetnek, akik a 2015-ös "általános" felvételire nem jelentkeztek, vagy jelentkeztek ugyan, de sehova sem vették fel őket. Azok nem jelentkezhetnek, akiket bármilyen szakra felvettek, de meggondolták magukat és mégsem ott szeretnék elkezdeni a tanulmányaikat.
A pótfelvételizők is csupán egyetlen intézmény, egyetlen képzésére felvételizhetnek, az e-felvételi rendszerében. A jelentkezés határideje augusztus 10., éjfél. Eddig kell befizetni az 5000 forintos eljárási díjat is, és a hitelesítést is el kell intéznetek.
Lesznek államis helyek?
Pótfelvételin sajnos csak önköltséges képzéseket hirdetnek, ez alól csak a magyar intézmények határon túli képzései, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem képzései számítanak kivételnek. A meghirdetett szakokat a Felvin, az Egyetemek, főiskolák menüpontban böngészhetitek. Itt nézhetitek meg azt is, mennyi lesz a tandíj.
Milyenek lesznek a ponthatárok?
Azokon a képzéseken, ahová már februárban is lehetett felvételizni a ponthatárok biztosan nem lesznek alacsonyabbak a július 23-án kihirdetetteknél. (A 2015-ös felvételi összes ponthatárát itt találjátok.) A többi szakon természetesen a minimumponthatár alá nem mehetnek - ez alap- és osztatlan képzésen 280, felsőoktatási szakképzésen 240, mesterképzésen pedig 50 pont.
Mikor derül ki az eredmény?
Várhatóan augusztus 26-án húzzák a pótfelvételis ponthatárokat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.