Így lehet a legnagyobbat bukni a magyarérettségin

Hány pontot lehet a különböző feladatokban szerezni? Hol lehet a legtöbb pontot veszíteni? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline
Fülöp Máté

Most fogok érettségizni, de a magyar sosem volt erősségem, úgyhogy nagyon tartok tőle. Az érdekelne, hogy melyik feladatra kell majd a legjobban odafigyelnem, hogy ne veszítsek sok pontot.

Az írásbeli magyarérettségin legfeljebb 100 pontot lehet szerezni, ebből 40 pontot a szövegértésre. A szövegalkotási feladatokra legfeljebb 60 pontot kaphattok: a tartalomra 20 pontot, a megszerkesztettségre 20 pontot, ahogy a nyelvi minőségre is 20 pontot. A helyesírási hibákért 15 pontot vonnak le, a csúnya írásért pedig legfeljebb 3 pontot. Ha nem szerzitek meg legalább a 10 százalékot a vizsgán, akkor nem mehettek szóbelizni.

Minden infó a 2014-es érettségiről

Így változnak az érettségi szabályai 2014-ben

A 2014-es tavaszi érettségi vizsgaidőpontjai

Legális puskák a matekérettségin: hogyan érdemes használni a négyjegyű függvénytáblázatot?

Milyen költők és írók kerültek elő a leggyakrabban a magyarérettségin?

Középszintű feladatsorok és megoldások magyarból

Középszintű feladatsorok és megoldások matekból

Emelt szintű feladatsorok és megoldások történelemből

Emelt szintű feladatsorok és megoldások magyarból

Középszintű feladatsorok és megoldások biológiából

Ezek a legnehezebb témakörök a matekérettségin

Középszintű feladatsorok és megoldások németből

Középszintű feladatsorok és megoldások angolból

Kidolgozott érettségi témakörök matekból, történelemből és magyarból

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.